Spät Judit: Sokaknak fájni fog a 8%-os minimálbéremelés

Jól hangzik, mégis sokan lesznek csalódottak a nagy dirrel-dúrral beharangozott januári minimálbéremelés nyomán.  Lesz, akinek csak a kormányzati sikerpropagandával kell majd beérnie, kevesen lesznek azok, akik tényleg 8%-kal több pénzt vihetnek majd haza. A legrosszabbul viszont azok járnak, akik korábbi alkalmazotti munkahelyük helyett hirtelen a közmunkában vagy a szürkegazdaságban találhatják magukat. A béremeléseknek ugyanis ismét hiányzik a fedezete. Az Együtt szerint így nem csökkenthető a munkaerőhiány és tovább romlik közszolgáltatások színvonala.

Béremelés helyett rabszolga közmunka – sokak számára ez az Orbán-kormány valódi ajánlata. Egyre nő ugyanis azoknak a száma, akiknek már minimálbér sem jut, csak havi nettó 54 ezer forint közmunkabér (középfokú végzettség esetén 71 ezer forint), „természetesen” munkavállalói jogok nélkül. Egyre több nélkülözhetetlen közfeladatot ugyanis már nem közalkalmazottak látnak el, hanem közfoglalkoztatottak, akiknek a bére az idén már csupán a minimálbér vagy a garantált bérminimum 59%-a. És itt ne csak az utcaseprésre vagy a takarításra gondoljunk. Egyre több irodai, adminisztratív munkát közmunkások végeznek, de sok helyen már a könyvtáros is csak ebben a formában kap állást. Ezeknek az embereknek ez jutott az elmúlt két év hatalmasnak ígért minimálbér és közalkalmazotti béremelései helyett.  

Meglehetősen nagy ellentmondás feszül az Orbán-kormány tagjainak év elejei rózsás helyzetértékelése és aközött is, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete máris meghirdette az év első sztrájkját. A szakszervezet bejelentése szerint január elején két napon át szünetelni fog a munka az önkormányzati hivatalokban, mivel az ott dolgozók döntő része 10 éve nem kap béremelést. Pár hete pedig a szociális ellátásban dolgozók szakszervezetének vezetője beszélt arról egy interjúban, hogy az ágazatban dolgozók túlnyomó része csupán a minimálbért vagy a garantált minimálbért kapja meg. Hogy is lehetséges mindez egyszerre?  

A trükk mindössze annyi, hogy az Orbán-kormány évről-évre csak papíron emeli meg a minimálbért és a garantált bérminimumot (ez utóbbit a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók kapják). Így történik ez 2018-ban is, hiszen csak bemondták a 8%-os minimálbér- és a 12%-os garantált bérminimum emelést,  de fedezetet ismét nem adtak hozzá. Azaz nem nőttek a normatívák, nem nőtt az a keret, amiből az önkormányzatok vagy más állami intézmények a béreket kigazdálkodhatják. Így az intézményvezetőkre maradt a hálátlan feladat: oldják meg ahogy tudják a beígért emelést. Ha kell más dolgozók rovására, ha kell kirúgásokkal.

Így az egyik megoldás a már említett „közmunkásítás”, amikor megszüntetik a munkakört és a helyettük felvett közmunkásokkal jóval kevesebbért végeztetik el. A másik megoldás, hogy a minimálbéremelést ugyan kigazdálkodják, ennek azonban az lesz az ára, hogy senki más nem kap béremelést, megvonják a cafeteriát vagy a túlórapénzt. Így a bérek lassan összetorlódnak, alig marad jövedelemkülönbség a pályakezdők és azok között, akik már hosszú évek óta végeznek egy feladatot. Ez különösen sok feszültséget okoz azokon a területeken, ahol jelentős érték a többlet tapasztalat, például az egészségügy számos területén.

Hasonló trükközés megy egyébként már évek óta, nemcsak a minimálbérrel, hanem más béremelésekkel is. Emlékezetes eset 2017 novemberéből, amikor az egészségügyi dolgozók egy jelentős része úgy kapott 12%-os béremelést, hogy végül egy fillérrel sem vihetett haza többet. Ugyanis azoknak, akiknek az alapilletménye korábban nem érte el garantált bérminimumot, a hiányzó részt addig is kipótolták. A novemberi 12%-os emelés viszont csak az alapilletményre vonatkozott, így ha az így is a bérminimum alatt maradt, akkor egyszerűen csak csökkentették a korábban adott pótlékot.

De gondot jelent egyébként a minimálbér emelése a magánszektorban is, hiszen attól, hogy sok területen a kivándorlás miatt munkaerőhiány alakult ki, még nem ugrott meg a cégek termelékenysége, aminek révén ki lehetne gazdálkodni a magasabb béreket. Így sokszor úgy oldják meg a minimálbéremelést, hogy a korábban 8 órára bejelentett munkavállalót papíron átrakják 6 órás munkakörbe.

Nem meglepő tehát, hogy továbbra sem csökken érdemben az elvándorlás és egyre romlik a közszolgáltatások színvonala. Elég, ha arra gondolunk, hogy mit tapasztalhatunk nap mint nap a kórházakban, szakrendelőkben vagy a gyerekeink iskoláiban.

Az Együtt szerint szükség van béremelésekre, sőt, az állami szektor számos területén, különösen az egészségügyben, a szociális ellátásban és az oktatásban a meghirdetettnél jóval nagyobbra is. Ehhez azonban első lépésként a jelenleginél igazságosabb adórendszerre van szükség. Például olyan több kulcsos személyi jövedelemadóra, amelyben a minimálbér az adójóváírásnak köszönhetően lényegében nem adózik. Ezzel érdemben emelkedhetne a legalacsonyabb keresetűek nettó jövedelme, anélkül, hogy a munkaadókra elviselhetetlen terheket raknánk. A vállalati szektorban pedig  fel kell számolni azt a helyzetet, amikor a szabadságharcos retorika mellett a kormány továbbra is a nagyvállalatoknak kedvez – hiszen épp ezt szolgálta a tavalyi társasági nyereségadó csökkentés, ahol az engedmény döntő részének  haszonélvezői azok a nagyvállalatok voltak, amelyeknek évi 500 millió forint felett van a nyereségük. Ehelyett inkább a munkát terhelő járulékokat kellene nagyobb mértékben csökkenteni – amivel egyben megadjuk a vállalkozásoknak a szabad kezet ahhoz, hogy maguk döntsék el, melyik dolgozójuk bérét mennyivel emelik. Mindezt pedig egy sokkal kiszámíthatóbb gazdaságpolitikának kell kereteznie, amelynek részeként 4 évre szóló, három párti bérmegállapodással teszik tervezhetővé a gazdaság szereplőinek működését.

Ha többet is szeretnél megtudni az Együtt gazdaságpolitikai javaslatairól, akkor a részleteket itt találod meg: https://program.egyuttpart.hu/programok/eros-gazdasag