A magyar embereknek joguk van a pártállami közelmúlt megismeréséhez!

Az Együtt szerint minden magyar állampolgárnak joga van a nemzeti múlt, azon belül a pártállami közelmúlt megismeréséhez, így azon mágnesszalagok tartalmának feltárásához is, amelyeken a Kádár-rendszer utolsó éveinek állambiztonsági információit tárolták. A politika ezt a kérdést az elmúlt két évtizedben inkább a szőnyeg alá söpörte, ami óriási károkat okozott a magyar közéletnek. Az Együttnek kidolgozott javaslatai vannak, amelyek nyugvópontra hozhatják az állambiztonsági iratok kérdését. Megismerhetővé kell tenni a nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt iratokat, rendezni kell a mágnesszalagok sorsát, lehetővé kell tenni, hogy ügynöknek lehessen nevezni mindazokat, akik jelentést adtak, beszervezési nyilatkozatot írtak alá és lehetőséget kell adni a megfigyelteknek a róluk szerzett információk részleteinek megismerésére.

Az Országgyűlés egyik utolsó döntése volt, hogy a levéltárába kerülhetnek azok a mágnesszalagok, amelyeken a Kádár-rendszer utolsó éveinek állambiztonsági információit tárolták, így azonosíthatók lesznek az eddig csak fedőnéven ismert ügynökök. Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettese a Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, hogy biztos benne, hogy államtitokként van számon tartva egy csomó olyan név, amelynek már nincs szüksége erre a minősítésre.

Az Együtt szerint minden magyar állampolgárnak joga van a nemzeti múlt, azon belül a pártállami közelmúlt megismeréséhez. Magyarország 1990 előtt nem volt jogállam, ezért a magyar Országgyűlésnek kiemelt feladata a rendszerváltás előtti közelmúlt megismerését akadályozó és gyakran jogszabályi védelmen, vagy gumiszabályokon alapuló rossz gyakorlattal szemben a nyilvánosság garanciáinak megteremtése, az információs kárpótlás elősegítése. Negyedszázaddal a rendszerváltás után, az egykori szocialista tömb legtöbb országától lemaradva, Magyarországon még mindig nem ismerhetők meg a diktatúra működésének feltárására alkalmas adatok, dokumentumok. A múlttal való szembenézés, az elmúlt, antidemokratikus rendszer végső lezárása lehetetlen az igazság feltárása nélkül . Az igazság pedig nem tárható fel mindaddig, amíg nem ismerhetők meg a lehető legszélesebb körben a rendelkezésre álló tények és bizonyítékok. Az állambiztonsági múlt adatainak nyilvánosságra hozatala tehát nem várathat tovább magára.

A politika ezt a kérdést az elmúlt két évtizedben inkább a szőnyeg alá söpörte, ami óriási károkat okozott a magyar közéletnek, az állam és a polgár közötti bizalmi viszonynak. Az Együttnek azonban kidolgozott javaslatai vannak, amelyek nyugvópontra hozhatják az állambiztonsági iratok kérdését. A javaslat alapján az Együtt korábban törvényjavaslatot és határozati javaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek, amit azonban a Fidesz és a KDNP képviselői nem támogattak.

Az Együtt szakpolitikai javaslatának főbb pontjai: 

1.       Irategyesítés és kutathatóság

Az állambiztonsági múlt megismerhetővé tételének legfontosabb feltétele, hogy az iratok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába kerüljenek, vagyis kutathatóvá váljanak. Felül kell vizsgálni ezért mindazon iratok államtitokká minősítését, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradtak. Mindezt erős civil kontroll mellett.

2.       Információs kárpótlás

Az egykori megfigyelt információs kárpótlásában ugyan érdemi előrehaladás történt az elmúlt két évtizedben, azonban további lépések szükségesek ezen a téren. Lehetőséget kell adni a megfigyelteknek arra, hogy a rólunk információt szolgáltató hálózati személyek kiléte mellett azok beszervezésének körülményeit is megismerhesse, illetve megtudhassa az adott hálózati személy tartótisztjének kilétét, tevékenységének adatait.

3.       Az ügynököt néven lehessen nevezni

A cél az, hogy hálózati személynek, ügynöknek lehessen nevezni mindazokat, akik – fennmaradt eredeti irat vagy egyéb bizonyíték szerint – jelentést adtak, beszervezési nyilatkozatot írtak alá vagy az állambiztonsági szolgálattól előnyben részesültek, illetve akiket az állambiztonsági szervek hálózati személyként tartottak nyilván, hacsak nem bizonyítható, hogy ügynöki tevékenységet nem végeztek.

4.       A mágnesszalagok sorsának rendezése

Az Együtt javaslatai részletesen az alábbi linken olvashatók: https://egyuttpart.hu/az-ugynokaktak-kerdesnek-rendezese/

Budapest, 2017. július 6.