Látogatás a Magyar Mozgalomnál Szabadkán

Mivel egyik kiemelt szakpolitikai területem a nemzetpolitika, idén második alkalommal vettem részt a határon túli magyarság képviselőivel való tárgyaláson az Együtt küldöttsége tagjaként. Nyári erdélyi látogatásunk után most a Délvidékre vezetett utunk, ahol megismerhettük a vajdasági magyarság aktuális problémáit és ismertethettük az Együtt álláspontját a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben.

Tegnap Szabadkán jártam az Együtt delegációjának tagjaként, a Magyar Mozgalom meghívására. Vendéglátóink Kókai Péter és Garai Zsolt társelnökök, Szilágyi Dorottya és Józsa László elnökségi tagok, valamint Kajári Ferenc ügyvivő voltak, küldöttségünket pedig rajtam kívül Szigetvári Viktor, az Országos Politikai Tanács elnöke, Hajdu Nóra alelnök, Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő, Dombi Gábor szegedi választókerületi elnök alkotta.

Szerbiában a politikai helyzet sok tekintetben hasonló a hazaihoz. Itt is van egy lassan állampártként működő politikai erő, a Szerb Haladó Párt (Srpska napredna stranka), amelynek kis túlzással már akkor is érdemes a tagjává válni, ha csak egy sarki hamburgerezőt akar nyitni az ember. Mivel a szélsőséges nacionalista Šešelj vajda vezette Szerb Radikális Pártból alakult át a jelenlegi szerb kormánypárt, a civilizáltabb arcot mutatni igyekvő Jobbik nyomulását látva ez további bizarr párhuzam. Sajnos a vajdasági magyarság legnagyobb pártja, a VMSZ mind a hazai, mind a Vučić vezette Szerbiát stratégiai partnerként kezelő magyar kormányzat elvárásainak meg akar felelni, ez viszont a kisebbségi érdekérvényesítés hatékonyságát csökkenti.

Tárgyalópartnereink elmondták, hogy a 2015-ben alakult Magyar Mozgalom és szövetségese, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) más utat jár: a magyar kisebbség érdekképviseletét összekötik a demokratikus jogok általános védelmével és környezetvédelmi kérdésekkel, különös tekintettel a régióban taláható Palicsi-tó és a Krivaja folyó szennyezésének kérdésével. Ez utóbbi probléma megoldásához környezetvédelmi szakpolitikusunk, Baranyi Krisztinasegítségét kértem, melyet meg is ígért.

A szülőföldjén megmaradt délvidéki magyarságon belül egyre jelentősebb csoportot képeznek azok, akik a dél-alföldi régióban, elsősorban Szeged városában kínálkozó munkalehetőségeket kihasználva ingáznak, napi vagy heti rendszerességggel átlépve a magyar határt. Állandó panasz részükről, hogy a magyar rendőrség indokolatlanul lassan, gyakran több órás késést és óriási torlódásokat okozva végzi az útlevél- és vámellenőrzést. A Magyar Mozgalom panaszával Magyarország belügyminiszteréhez, belgrádi nagykövetéhez és szabadkai konzuljához fordult, Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője pedig írásbeli kérést fog benyújtani ebben a témában.

Szóba került a határon túli magyarság szavazati jogának kérdése is, melyben az Együtt álláspontja következetes: nem támogatjuk a jogfosztást. Személy szerint elítélem a külhoni magyarság elleni “aki nem itt él, az ne is szavazzon” típusú hergelést, mivel ők is a nemzet részei, sok szálon kapcsolódnak az anyaországhoz és a mindenkori magyar kormányzat döntései komoly hatással vannak életükre. Ehelyett inkább a szomszédos országokban és Nyugat-Európában élő magyar állampolgárok egyenlő feltételek melletti szavazási lehetőségét kellene megvalósítani.

Vendéglátóink finom ebéddel búcsúztattak minket és abban maradtunk, hogy folytatjuk a megkezdett együttműködést és hamarosan ők lesznek a vendégeink Budapesten.

Végezetül hadd idézzek Szigetvári Viktor Facebook-bejegyzéséből, mely a tegnapi látogatásunk kapcsán született:

Az Együtt megalakulása óta kiemelt jelentőséget tulajdonít a határontúli magyarság képviseletének. Minden magyar politikai pártnak kötelessége, hogy nemzeti ügyekben a legitim határontúli pártokkal összehangolt álláspontot képviselve segítsék elő a kisebbségi jogérvényesítés kérdéseit.

Mert mi hiszünk abban, hogy nem jogfosztásra, hanem együttműködésre, partnerségre van szükség a határontúli magyarokkal és szervezeteikkel.