Bod Tamás: Békés megye mindenben az utolsók között

A helyi fideszes győzelmi jelentésekkel szembeni lesújtó tények és adatok a Viharsarokból

A rendszerváltás időpontjában Békés megye országon belül elfoglalt helye sokkal jobb volt a mainál. A fejlettséget, az életnívót, az egy főre jutó jövedelmet, a diplomások arányát és sok más mutatót tekintve, a középmezőny alsó felében szerepelt. Az elmúlt közel 30 évben sokat romlott a helyzet. Most a fenti mutatókat összesítve az utolsók között kullog. Ezért sem meglepő, mégis figyelmeztető, hogy Magyarországon működő legnagyobb árbevételű cégek (Top 500) megyei rangsorában Zalával, Nógráddal és Baranyával az utolsó helyeken szerénykedik.
Fontos, jelentős múltú, nagy árbevételű cégek tűntek el az elmúlt több mint 2 évtizedben Békés megyéből, amelyek meghatározták ennek a térségnek a gazdasági erejét. Hol van már a Barnevál, hol van az Agrimill, hol van a BCB Egyesült Textil Rt.? A gyulai húsipar megmenekült, de az egykori húsipari zászlóshajó középüzemmé zsugorodott. És a sor hosszan folytatható.
A leépülési folyamat része, hogy 1990-hez képest mára 70 ezerrel csökkent Békés megye lakossága, ami közel 20 százalékos csökkenés! De azért is döbbenetes ez a szám, mert 10 ezerrel meghaladja a megyeszékhely, Békéscsaba jelenlegi lélekszámát, ami éppen 60 ezer. Erre nem magyarázat, hogy csökken az ország népessége is, mert messze nem ilyen ütemben. A csökkenés hátterében két dolog áll. Egyrészt a halálozások száma tartósan és jelentősen meghaladja a megszületett és születendő csecsemők számát. Másrészt a fiatal és középgeneráció elvándorol(t). Vagy az ország fejlettebb térségeibe, vagy Nyugat-Európa valamely országába költöznek, szülőhelyükön ugyanis nem találnak megélhetést. A Viharsarokban különösen hamisan cseng a „Magyarország jobban teljesít!” fideszes kampányszlogen. Mihez képest? – kérdezhetnénk vissza.

A Békés megyei fideszes vezetők – országgyűlési képviselők, polgármesterek, a megyei közgyűlési elnöke, kormányhivatali vezetők – a teljesen nyilvánvaló problémákról, a térség gazdasági és fejlettségbeli zuhanásáról nem beszélnek. Győzelmi jelentéseket fogalmaznak meg, ami a mindennapi tapasztalattal szöges ellentétben van. Ám független sajtó nélkül a hatalom ellenőrzése megszűnt. Az ellentmondásokra és a lódításokra a megfélemlített vagy a Fidesz szolgálatába önszántukból beálló sajtómunkások nem kérdeznek rá.Békés megye szomorú gazdasági, de társadalmi és szociális helyzetét is jellemzi a HVG legfrissebb összegzése a legnagyobb árbevételű magyarországi cégekről. Itt hátulról a 4. helyen szerénykedik Békés megye. A Top 500-ba mindössze 3 viharsarki cég tudta beverekedni magát. Csak Zala, Nógrád és Baranya megyét tudta maga mögé utasítani Békés. A Viharsarokkal szomszédos Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye fényévekkel van e tekintetben a Körös-völgy előtt.A helyzetet menthetné, ha olyan rosszul állunk a nagyobb cégekkel, akkor a kis- és középvállalati (kkv) szektor mindezt ellensúlyozza, de erről szó sincs.Ebben a többszörösen hátrányos helyzetben a Fidesz Békés megyei vezetői nem az itt élők és a térség hosszú távú érdekeivel foglalkoznak, hanem továbbra is folyik a belső harc a pozíciókért és a fejlesztési pénzek megszerzéséért, lenyúlásáért a Simonka György, valamint a Vantara Gyula országgyűlési képviselők fémjelezte erőcsoportok között.

Ha valamit, akkor ezt be kellene fejezni, mert Békés megye egésze mehet erre rá. Ha semmi más miatt – ezer más okot fel tudnánk még sorolni – ezért is szükséges 2018 tavaszán kormányváltás!

Együttműködő országra és együttműködő Békés megyére van szükség.

Gyula, 2017. november 13.

Bod Tamás, az Együtt gyulai elnöke