Berkecz Balázs: Vigyázat maffiaállam, avagy így néz hülyének mindenkit a NAV és az ügyészség

A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében a kormány elkezdett építtetni egy uszodát a Baranya megyei Sásdon, amiből eddig csak egy hatalmas gödör készült el. Ennek ellenére az 500 milliárdos energetikai fejlesztéses gigatender pályázati keretéből adott az állam a saját beruházásához az unió pénzéből 100 millió forintot, amit csak meglévő tanuszodák energetikai fejlesztésére lehetne használni a programot finanszírozó KEHOP-5.2.6. Tanuszodák és sportlétesítmények épületenergetikai fejlesztése című pályázat hivatalos felhívása szerint. Márciusban bejelentést tettem az ügyben az OLAF-nál, valamint büntetőfeljelentést a hazai hatóságoknál. Utóbbiak viszont teljesen hülyének néznek mindenkit.

A sásdi tanuszoda energetikai korszerűsítésére úgy nyert a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Korlátolt Felelősségű Társaság 100 millió forintot uniós pályázaton, hogy az épület még el sem készült, jelenleg az alapozás zajlik. Az esetet a magyarnarancs.hu mutatta be részletesen, ezt a cikket olvastam el én is, majd autóba ültem és megnéztem, hogy mi a helyzet Sásdon.

Mivel az uszoda szemmel láthatóan nem készült még el, így nem lehetett volna a korszerűsítésére pályázni, ezért ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettem a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) szóló 2012. évi C. törvény 342. §. szerinti közokirat hamisítás, a Btk. 345. §. szerinti hamis magánokirat felhasználása, a Btk. 396. §. szerinti költségvetési csalás, illetve a Btk. 376. §-ába ütköző hűtlen kezelés, valamint a Btk. 377. §. szerinti hanyag kezelés bűncselekménye megvalósulása gyanúja miatt.

A kormány által meghirdetett Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében 5 iskola, valamint 24 iskolában tanterem, 25 tornaterem és 24 tanuszoda épül, amely program megvalósításáért elsősorban a nemzeti fejlesztési miniszter a felelős, a tervezés tekintetében pedig a belügyminiszteren keresztül a Nemzeti Sportközpontok.

A 24 tanuszoda közül az egyik építendő uszoda helyszíne Sásd lett. A tanuszoda kivitelezésére a vonatkozó közbeszerzési eljárás már lezárult: 2016. november hó 11. napján kötöttek meg a szerződést a Közbeszerzési Értesítő adatai szerint a Hanley Service Kft.-vel (ez az offshore-múlttal rendelkező cég 2016-ban mindössze 18 nap leforgása alatt összesen 1,7 milliárd forint értékű tanuszoda-, illetve tornaterem építésére vonatkozó közbeszerzést nyert el), nettó 329.231.432 forint vállalkozói díj mellett. A tanuszodát 2017 szeptemberében kell átadni, az alapkövét tavaly decemberben tették le. A munkálatokat elkezdték, márciusban még csak a földmunkáknál tartottak, egy gödröt ástak ki.

Tényként állapítható meg tehát, hogy a tanuszoda, mint épület nem készült el, azt nem adták át, használatba vételi engedéllyel nem rendelkezik, és mint ilyen nem is létezik. Jelenleg csak és kizárólag egy munkagödör valósult meg, tanuszodáról még nem beszélhetünk. Mint nem-létezőt, az épületet a Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésbe sem vehette.

Éppen a szerződés aláírásának napján jelent meg a KEHOP-5.2.6. Tanuszodák és sportlétesítmények épületenergetikai fejlesztése elnevezésű „Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésében álló tanuszodák és sportlétesítmények energiahatékonysági felújítására és megújuló energiaforrás hasznosítására” alcímű pályázati felhívás.

Bár már az alcímből is következik, hogy már meglévő, a Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésében lévő tanuszodák számára nyitott uniós forrásból támogatási keretet a kormány, de a kiírás több alkalommal is kifejezetten rögzíti (lásd: 1.1. pontban, 3.2. pontban stb.), hogy „megépült tanuszodák” a támogatható fejlesztés tárgyai.

De ha ebből még mindig nem lenne egyértelmű, akkor a kiírás külön is rögzíti: „Támogatás csak olyan beruházás finanszírozásához nyújtható, amelynek célja meglévő állapot hatékonyabb energiafelhasználását eredményező korszerűsítés. Új építés, bővítés ebben a konstrukcióban nem finanszírozhatók.”

2017. január hó 19. napján aztán megítéltek a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Kft. számára a nevezett pályázat keretében kerek 100.000.000 forint összegű (100%-os) támogatást. A támogatás alapadati között egyértelműen megjelöli Sásd városát, ahol a következő a projekt meghatározása: „Dél-dunántúli tanuszodák épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével”.

Ezek alapján a következő problémák merülnek fel minden jó érzésű, gondolkodni képes állampolgárban:

a) Sásd helyszínnel más tanuszoda vagy uszoda nincsen, azaz szükségszerűen ezen uszodával pályázatott a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Kft.

b) Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Kft.-nek azonban jelenleg az égvilágon semmi köze sincsen a majdan létrejövő tanuszodához. Pályázati jogosultságát a kiírás 4.1. pontja alapozza meg, de az kifejezetten rögzíti, hogy a cég konzorciumként és nem pedig önálló gazdasági egységként indulhat, illetve kaphat támogatást. A pályázati adatlap szerint azonban nem konzorciumként, hanem a kiírással ellentétesen önálló cégként kapta a támogatást.

c) A kiírásban kért „megépültségi” kritérium nyilvánvalóan nem teljesül. Tehát vagy valótlan adatokat kellett szolgáltatni, valótlan tartalmú nyilatkozatokat tenni a pályázaton való részvétel illetve pályázatnyertesség érdekében, vagy a pályázat során eljáró bíráló bizottsági tagoknak és egyéb döntéshozóknak kellett kifejezetten kötelességük megszegésével egy a kiírásnak meg nem felelő pályázatot érvényesnek nyilvánítani és támogatásban részesíteni.

d) Eleve kérdés, hogy az épület eredeti megvalósítására vonatkozó pályázatot miért nem úgy írták ki, terveket miért nem úgy tervezték meg, hogy az megfeleljen az energetikai elvárásoknak. Kétséges az is, hogy hogyan lehet beadni egy pályázatot egy el nem készült épület fejlesztésére, korszerűsítésére, mivel alapvető adatokkal nem lehet még tisztában a munkálatok ebben a fázisában a pályázó. A pályázathoz tehát szükségképpen kellett valótlan adatokat megadni, mint ismert adat, miközben valójában azok még rendelkezésre sem állnak, nem ismertek. Ennek megfelelően valótlanul lehet csak meghatározott paraméterek teljesítését előre vállalni, hiszen azokra vonatkozóan semmiféle kiindulási vagy viszonyítási alap nincsen.

e) Hogy folyamatában érthető legyen az ügy: előbb kiviteleznek egy adott műszaki tartalmat nettó 329.231.432,- forint vállalkozói díjért, majd a létrejött és használatba vett épületre kérnek azonnal egy újabb építési engedélyt, visszabontják azonnal az energiahatékonyságnak meg nem felelő gépészeti, építészeti és villamossági elemeket, és az eredeti kivitelezési ellenérték 1/3-áért egy teljesen másik új rendszert építenek be. Teljesen abszurd! Erre még a Legfőbb Ügyészségen is ingatni kell a fejüket, mert annyira „Legényanyás” a szituáció. Nem hiszem, hogy a világon bárhol máshol lenne egy olyan építkezés, amit úgy kell megvalósítani, hogy már a kivitelezés tényleges megkezdése előtt tisztában lennének azzal, hogy olyan épületet és műszaki tartalmat kell megvalósítani, amit aztán az épület létrejötte után azonnal meg kell semmisíteni és egy teljesen új műszaki tartalmat kell létrehozni. Ez a helyzet persze csak úgy állhat elő, hogy az uniós forrás elköltésére előírt pályázati feltételeket nem tartják be, azokat kifejezetten megszegik.

f) Teljesen felesleges mindebből következően minden olyan kivitelezésre fordított költség, amely az épület létrehozatala után azonnal megsemmisítésre kerülő kivitelezési részek ellenértéke. Ezért a pénzért végeredményként nem jön létre semmi. Még abban az esetben is, amennyiben a valótlan nyilatkozatok segítségével, szabálytalanul elnyert támogatási összeget végül felhasználják, felelős gazdálkodás mellett ezeket a tételeket le kellene mínuszolni, nem kellene megvalósítani, és a kivitelezést eleve az új műszaki tartalommal kellene megvalósítani.

Ahogy a feljelentésemben is leírtam, a fentiek alapján az alábbi bűncselekmények valósulhattak meg:

a) A Btk. 342. §. szerinti közokirat hamisítás, illetve a Btk. 345. §. szerinti hamis magánokirat felhasználása valósulhat meg mindazon személyek esetében, akik valótlan tartalmú okiratokat állítottak ki és nyújtottak be a pályázat elnyerése, az azon való megfelelés érdekében (így például létezőként feltüntetve az épületet). Tevékenységük során a megvalósult törvényi tényállás függ attól, hogy közokiratokról illetve közhiteles nyilvántartások adatainak közvetett módon történő manipulálásáról van e szó.

b) Álláspontom szerint a közokirat hamisítás, illetve hamis magánokirat felhasználása a jelen esetben „csak” eszközcselekménye egy súlyosabb bűncselekmény megvalósításának, ami a Btk. 396. §. szerinti költségvetési csalás. A valótlan tartalmú okiratokkal ugyanis költségvetési és uniós források megszerzése a cél, mely források megszerzésére valós adatok feltüntetése mellett nem lenne lehetőség. A sértett ezen esetben a Magyar Állam, és az uniós forrás viszonylatában az Európai Unió (TFEU-335. cikk alapján az Európai Unió Bizottsága), akit Magyarországon sértettként a hivatalos képviselete (European Comission Representation in Hungary) képvisel.

c) A Btk. 376. §. szerinti hűtlen kezelés, illetve Btk. 377. §. szerinti hanyag kezelés bűncselekménye valósulhat meg azon személy illetve személyek esetében, akik egyrészt a pályázati kiírás rendelkezései ellenére érvényesnek illetve nyertesnek nyilvánították ezt a pályázatot, akik támogatást adtak ezen pályázatra. Az, hogy a bűncselekmény még esetlegesen kísérleti szakban maradt, a nyomozás hivatott tisztázni. Ugyancsak ezen bűncselekmények megvalósulása lehetséges azon személyek esetében akik jobb tudomásuk ellenére hagyják, hogy egy később megsemmisítendő műszaki tartalmat valósítsanak meg és arra közpénzt kiadjanak. Vagyonkezelői kötelezettségük nyilvánvaló megszegéséről van szó ezen esetben is.

A fideszcsicska Polt Péter által vezetett Legfőbb Ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságához passzolta az ügyet, akik 5 hónapnyi toporgás után megszüntették a nyomozást – többek között – az alábbiakra hivatkozva:

Mivel felmerült, hogy a pályázó a KEHOP-5.2.6. “Tanuszodák és sportlétesítmények épületenergetikai fejlesztése” elnevezésű pályázati felhívás során annak ellenére, hogy a pályázat során új építés, bővítés nem finanszírozható, egy épülő tanuszodára kívánta igénybe venni a támogatást, helyszíni adatgyűjtést foganatosítottunk a 7370 Sásd, Dózsa György u. 34. szám alatti ingatlan területén. Az adatgyűjtés során megállapítást nyert, hogy az uszoda az építés korai fázisában tart, a munkálatokat pedig a Nemzeti Sportközpontok megbízásából a Hanley Service Kft. végzi.

A pályázati feltételek megvalósulásának ellenőrzése céljából megkeresést küldtünk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére. A válasz alapján megállapítható, hogy a támogatási kérelemben és annak mellékleteiben rögzített projekt elszámolható előkészítési és megvalósítási költségeinek a Kohéziós Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból, vissza nem térítendő támogatás formájában történik a finanszírozása.

A Minisztérium válasza tartalmazza, hogy a projekt kizárólag felújításra, korszerűsítésre irányul, tehát nem az együttműködési megállapodásban foglaltakkal ellentétes módon került megkötésre, tekintettel arra, hogy a projektben és a támogatási szerződésben foglaltak vonatkozásában nem került feltételként megjelölésre a műszaki dokumentáció benyújtása, illetve ennek megfelelően pedig annak vizsgálata, hogy a projekt vonatkozásában a korszerűsítéshez pontosan milyen műszaki állapot szükséges. Ezt támasztja alá, hogy kiemelt eljárásrendről van szó, a projekt projektfejlesztési szakasszal kezdődik, amelynek célja a műszaki dokumentáció összeállítása.

A válasz tartalmazza továbbá, hogy – bár a Pályázat 3.6.2. pontja szerinti kitétel, mely szerint a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló 1523/2015. (VII. 31.) Korm-határozat alapján megépült tanuszodák támogathatóak – kizárólag a támogatás nyújtásának feltétele az ingatlanok megépültsége, valamint a Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésében álló létesítmény megléte, nem pedig a támogatás nyújtásának engedélyezéséről szóló döntés meghozatalának. A fentiek alapján megállapítható, hogy a megépültségi követelmény arra vonatkozik, hogy a támogatás kizárólag utólagos, energetikai kiegészítő munkákra nyújtható, nem pedig a támogatói döntés meghozatalának időpontját határozza meg. A projektnek fejlesztés előtti állapotot bemutató 176/2008. (VI.30.) Korm-rendelet alapján számítással készített épületenergetikai tanúsítványon és a fejlesztéssel elérni kívánt, a 7/2006 (V.24.) TNM-rendelet szerint végzett számításokon kell alapulnia, tehát amint megfelelő módon sor került a tervezett tanuszodák megépítésére, az uszodák energetikai korszerűsítése csak ezt követően fog megkezdődni. Tekintettel arra, hogy a projekt megvalósítása nem kezdődhet meg a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm-rendelet 56. § (3) bekezdése alapján, – mivel a tanuszoda még nem épült meg – a támogatási szerződés tárgya a projekt előkészítése, és az annak eredményeképp létrejött projekt megvalósítási költségeinek támogatása.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a támogatás nyújtásáról szóló döntés korábban is meghozható, hiszen annak nem feltétele a meglévő építmény. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állásfoglalása alapján a két eljárás (a tanuszoda felépítése, illetve energetikai korszerűsítése) projektfejlesztési, szempontból teljesen elkülönül egymástól, mivel az egyik eljárás célja a tanuszoda fizikai megépítése, míg a másiké a már megépült tanuszoda korszerűsítése. A támogatásról szóló döntés meghozatala és a támogatás nyújtása időben egymástól elválhatnak és a támogatásról szóló döntés meghozatala esetében nem feltétlenül kell minden olyan feltételnek fennállnia, amelyeknek a támogatás nyújtása idején fenn kellett állniuk.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a pályázó által benyújtott pályázati anyag a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelt, illetve nem került sor az elbírálásra jogosult hatóság megtévesztésére. Mivel a fentiek alapján megállapítható, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, továbbá a Be. 36. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe utalt más bűncselekmény elkövetésének gyanúja sem állapítható meg, a rendelkező részben foglaltak szerint a nyomozás megszüntetéséről határoztam.

Vagyis a NAV szerint teljesen rendben van, hogy az adónkból beszedett többszázmilliós közpénzből épülő, el nem készült tanuszodát úgy lehessen megépíteni, hogy az rögtön felújításra szoruljon, és újabb százmilliós közpénzből fel lehessen újítani annak ellenére, hogy ezt a pályázati szabályok nem engedik.

Teljesen nyilvánvaló, hogy amikor a mindent behálózó Fidesz-maffia valamelyik csápját kell megvédeni, akkor a fideszcsicska Polt Péter vezette ügyészség és a nettó fideszes tróger, Tállai András vezette NAV mindent megtesz, hogy a lehető legkreatívabban elsikálja az ügyet.

De itt van egy másik vidéki ügy is, ahol nem egyértelmű a fideszes szál. Tamásiban – ahogy a 168 Óra is beszámolt róla – a Gradex Kft. munkahelyteremtésre nyert el csaknem 120 milliót gazdaságfejlesztési pályázaton, amely céljai szerint kifejezetten a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását szolgálta volna. A cég egy speciális lánctalpas kotrógép beszerzésére és egy talajstabilizációs rendszer kialakítására nyerte a pénzt, a kérelem, majd a támogatás indoklásaként munkahelyteremtést és a régió infrastruktúrájának javítását jelölték meg. Ebből annyi valósult meg, hogy a településen létezik egy fantomiroda, amelyet a cég telephelynek jelölt ki, nem is titkolva a célt, hogy ezáltal jogosulttá váljon a felzárkóztatási pénzre.

Ebben az ügyben is feljelentést tettem költségvetési csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés valamint hivatali visszaélés bűncselekménye miatt, hiszen szükségtelen, felesleges, vagyis kamu projekteket generáltak, amire valakik olyan szerződéseket kötöttek, amire semmi szükség nem volt. A minap szintén a NAV-tól kaptam levelet, miszerint elrendelték a nyomozást.

Kíváncsian várom, hogy egy ilyen nem egyértelműen fideszesekhez köthető bűnügyben mire jutnak az ügyészségnél és a NAV-nál. (A Tolna megyei enyveskezű fideszesek “megnyugtatására” jelzem, hogy Tamásiban is számos ügy van, amelyek vonatkozásában már készülnek a feljelentések.)

Viszont bármire is jutnak a fideszesített hatóságok, – az Együtt programja értelmében – a kormányváltás után az Orbán Viktorhoz kötődő korrupt személyi kör, családtagok és strómanok 2010 után állami befolyással szerzett vagyonát kártalanítás nélkül visszavesszük és kárpótlásra fordítjuk.

Jóvátételi adót vetünk ki azon vállalkozásokra, amelyek az elnyomó Orbán-rendszerrel kollaborálva anyagi haszonélvezői voltak a rendszer közbeszerzéseinek és működésének. A jóvátételi adó bevételét kárenyhítésre és kárpótlásra fordítjuk az Orbán-rezsim kárvallottjainál.

Tételesen megvizsgálunk minden 2010 utáni állami vagyonértékesítést, és minden olyat kártalanítás nélkül visszacsinálunk, amely az elnyomó, illiberális állam kedvezményezettjeihez kapcsolható.

Bővebben: https://program.egyuttpart.hu/programok/megujulo-kozelet

Mert:

Fidesz = Magyarország mindig szív
Együtt = Magyarország mindig ♡