200 napos program - Korszakváltás, szabadság és igazságosság

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja szerint 2018 tavaszán szükséges és lehetséges az Orbán-rendszer leváltása. Ehhez rendszerváltó programra van szükség, amely megteremti a liberális demokráciát Magyarországon és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében igazságos társadalmat hoz létre.

Az elmúlt évtizedek tapasztalata az, hogy fenntartható gyarapodás és társadalmi béke csak a nyugatias, liberális demokrácia intézményrendszerén belül képzelhető el hazánk számára, skandináv mintára kiépülő jóléti állammal együtt.

Hazánk úttévesztése a példa arra, hogy liberális demokrácia és szabadság nem teremthető meg összetartó társadalom nélkül. A folyamatosan velünk élő társadalmi igazságtalanságok és kezeletlen, de jogos frusztrációk gyengítették a harmadik magyar köztársaság rendjét. Ez vezetett el az illiberális berendezkedéshez, amely ellenségeskedést szított, és tovább rohant a korábbi hibák által kijelölt zsákutcában. Mindennek eredménye egy igazságtalan, egyenlőtlen és szabadsághiányos társadalom lett.

A jelenlegi rezsim programmá emelte a szabadságkorlátozást és az intézmények által garantált stabilitás felszámolását. A személyfüggő politizálás, az államfüggő gazdaságpolitika és a hatalomfüggő rend új feudalizmust épített ki. Ebből ki kell szabadítani az országot. Ennek útja csak korszakváltással és új rendszerváltással képzelhető el, hiszen maga a jelenlegi miniszterelnök vállalta fel a fékekre és egyensúlyokra épülő alkotmányos berendezkedés felszámolásának programját. Ennek következménye, hogy a liberális demokrácia hívei nem lehetnek sem naivak, sem eszköztelenek a rendszerváltás során.

200 nap alatt ki lehet jelölni az új irányt, és utána immár szabad és igazságos körülmények között lehet további döntéseket hozni a negyedik magyar köztársaság sorsáról.

Van reális tervünk

Éppen ezért az Együtt elkészítette az Orbán-rezsim lebontásának 200 napos programját.

Álláspontunk szerint a Fidesz abszolút többségének megtörése lehetséges 2018 tavaszán, miközben az kizárt, hogy egypárti, ellenzéki kormány alakuljon.

Csak az Együtt számol a reális forgatókönyvvel az ellenzéki pártok közül a szabad és igazságos Magyarország kibontakoztatása érdekében. Ez egy többpárti, koalíciós, rendszerváltó kormányt jelent.

Az illiberális állam kulcsintézményeivel és kulcsszereplőivel nincs alku. Mivel ők tudatosan és felvállaltan felszámolták a szabadságot, így velük szemben ennek megfelelően kell eljárni. Aki Polt Péternek kezd könyörögni, hogy kezdje el feltárni az Orbán-kormány bűneit, nem tud szabadságot és igazságosságot teremteni Magyarországon. Az Együtt nem készül ilyen útra.

Az Együtt az új, koalíciós kormányba újítani képes bátorságot, valamint a szabadság és igazságosság megteremtése iránt elkötelezett politikát viszi be.

Azért kérjük 2018 tavaszán a választók bizalmát, mert politikusaink a 2014-2018-as ciklusban döntően az Országgyűlésen kívül értek el tényfeltáró, alternatíva állító eredményt. Az új parlamentnek szüksége van a tudásukra, a szabadság és igazságosság iránti elkötelezettségünkre.

Alapelveink

200 napos programunk elkészítése során két alapelvet követtünk: a bátor változtatást és az egyenes beszédet.

A bátor változtatás alapelve a jelennel és múlttal történő szakításra való elkötelezettséget jelenti. Nincs progresszív politika a status quo-val való szakítás bátorsága nélkül. Csak úgy lehet megerősíteni a szabadság és az igazságosság kultúráját, ha szakítani merünk évtizedes berögződéseinkkel. Az alapvető személyi és közösségi szabadságjogok biztosításán túl éppen a liberális demokrácia legitimálása érdekében szükség van a szociális jogok megerősítésére és az elkötelezett egyenlőtlenség-csökkentő politikára. Különben sem a polgárosodásnak, sem a piacgazdaságnak, sem pedig a jóléti államnak nem lesz becsülete hazánkban. Miközben ismerjük és elismerjük hazánk kultúrájának különbségeit, mégis egy skandináv típusú, egyeztető, békében élő, jóléti rendszeren alapuló szociális piacgazdaságot tekintünk elérendő mintának hazánk számára. Elutasítjuk azt a gondolkodást, amely szerint mi erre képtelenek vagyunk, és hogy ez nekünk, magyaroknak valami oknál fogva ne járna, ne tudnánk ezt megteremteni. Változtatni kell bátran, és menni fog.

Az egyenes beszéd alapelve a választók felnőttnek tekintését jelenti. A magyar elit az elnyomás és elbutítás évei során magáévá tette azt a népellenes politikai elképzelést, hogy hazánkban nem lehet felelős, a polgárokat felnőttnek tekintő, folyamatos társadalmi párbeszédet folytató politikai gyakorlatot követni. Az Együttnek meggyőződése, hogy nincs más út, különben a kirekesztés, az elitizmus, a kiszolgáltatott honfitársaink manipulálása végleg tönkreteszi hazánkat, és szimulált ellenségeskedések szimulált konfliktusainak végeláthatatlan erdejébe vezeti be. Ennek alternatívája az ideológiai elkötelezettséget világosan felvállaló, technokrata ügyintézéstől mentes politikai beszéd, amely azonban híján van a néphülyítésnek, a felelőtlen ígéreteknek és a konfliktusok öncélú gyártásának. Legyen bár szó menedékkérőkről avagy határontúli magyarokról, a jogfosztás és ellenségkép-gyártás politikai gyakorlata csak gyengíti a köztársaságot, gyengíti politikai közösségünket. Ezzel szakítani kell.

A 200 napos program koncepciója

Az Együtt korábban elkészítette és bemutatta 2018-as választási programját „Szabadság és igazságosság” címen. Nem kívánjuk ezt elismételni most. A 200 napos program kiemeli az egy választási ciklus elején bevezethető intézkedéseket, és ismerteti továbbá a folytatandó vagy leállítandó kormányzati kezdeményezéseket.

Sok az ellenzéki program és sok az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, de nagyon kevés a kormányzati tapasztalat. Éppen ezért az Együtt fel kívánja használni Bajnai Gordon örökségének részeként a szakszerű, lépésről lépésre haladó politikai kormányzat gyakorlatában szerzett tapasztalatot, és így ajánl megoldást a választók számára.

Rendszerváltó helyzetünkre vonatkozóan a START/STOP/FOLYTAT hármas tagolás szerint mutatjuk be javaslatainkat három területen, a korszakváltás, a szabadság és az igazságosság témáit érintően.

Minden más előtt

Az Együtt vállalja, hogy az új, koalíciós kormány megalakulásakor már az első napon hoz olyan intézkedéseket, amelyek azonnali hatású és a jövő érdekében történik. Két kulcsterület van, ahol egy napot sem lehet várni tovább: az oktatás és az egészségügy.

Éppen ezért az Együtt a legelső napon kormánydöntést hoz az alábbi két kérdésben:

  1. Az elvándorlás elleni küzdelem részeként megszüntetjük a felsőoktatási tandíjat, 18 évre emeljük az iskolakötelezettség korhatárát, és mindenkinek elengedjük a Diákhitel2 tartozását.
  2. A költségvetési tartalék terhére lerövidítjük a kórházi várólistákat, a rendelőintézeti előjegyzési listákat maximum egy hetesre csökkentjük, 25 százalékkal megemeljük a háziorvosi praxispénzt.

Korszakváltás

Az Együtt álláspontja szerint az illiberális elnyomás és szabadságkorlátozás önmaga mondta ki magáról, hogy nem kíván liberális demokrácia lenni. Kizárólag egy társadalmi kisebbség támogatását bírva e politikai rendszer a választási vereséggel elveszíti politikai legitimitását. E politikai legitimitás megelőzi a jogi legalitás kérdését. Ebből következően a kulcsintézményeket és kulcsszemélyeket érintően a jogfolytonosságot megszakító, békés rendszerváltásra, alkotmányos forradalomra van szükség Magyarországon az új köztársaság megteremtéséhez.

Működő demokráciákban vannak erős fékek és egyensúlyok. Az autonóm intézmények nem szolgálói az uralkodó elitnek, hanem önálló hatalommal, befolyással és jogkörrel bírva ellenőrzik a hatalmat, ellenőrzik egy politikai közösség működését a rájuk szabott feladat szerint. Orbán Viktor személyfüggő, az intézményeket nem tisztelő, fondorlatos elnyomást hozott létre politikai felhatalmazás nélkül. Egyes intézkedéseik alkotmányellenességének megállapítását a jogintézmények legyengítése révén akadályozták meg, más esetekben pedig személyi függésen keresztül alakítottak ki alkotmányellenes politikai kontrollt.

E rombolást megelőzte a rendszerváltás utáni két évtized, amely nem volt képes arra, hogy a jogállamiság, a szabadság, a polgári tulajdon, a versengő piacgazdaság és a társadalmi igazságosság elvont fogalmait közösen elfogadott és tisztelt tartalmakká változtassa. Ennek alapvető oka a magyar társadalom évszázadok óta lassú és vissza-vissza forduló polgári fejlődése, valamint a későszocialista időszak lebontása során tapasztalt igazságtalan és részben jogtalan átalakulás káros hatása. Ma Magyarországon részben az 1980-as és 1990-es évek elhibázott és átláthatatlan, spontán magánosítási folyamata, az ennek során elkövetett bűnök politikai felmentése miatt nincs becsülete a magántulajdonnak, a polgári felhalmozásnak.

START

  • Konszenzusos kísérletet kell tenni az új Alaptörvény kialakította rend akár parlamenti kétharmaddal történő átalakítására. Első szakaszban nem új alkotmányozásra, hanem a hatályos alkotmány célzott módosítására van szükség. Ennek célja a jogegyenlőség helyreállítása, a fékek és egyensúlyok megerősítése, az intézményi autonómiák megerősítése és az alkotmányos demokrácia liberális rendszerének megteremtése.
  • Amennyiben a konszenzusteremtési kísérlet nem jár sikerrel, akkor a népszuverenitásra hivatkozva politikai deklarációval ki kell mondani az orbáni, illiberális rendszer illegitimitását, és annak rendszerváltó korrekcióját. Ennek eredményeként az új kormány nem ismeri el legitimnek a Fidesz alkotmányos rendszerének egyes intézkedéseit, mert azok megszüntették és nem megerősítették a liberális demokrácia intézményrendszerét. Ezen intézkedések a fékek és egyensúlyok intézményeit érintik leginkább (Állami Számvevőszék, Legfőbb Ügyészség, Magyar Nemzeti Bank, Költségvetési Tanács, Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság, Gazdasági Versenyhivatal). Ezek helyett megújult intézmények kellenek az új köztársaságnak.
  • Azonnal meg kell kezdeni az új választási rendszerre vonatkozó politikai egyeztetéseket a Közös Ország Mozgalom konszenzusos javaslata alapján. Mivel az Orbán-rezsim nem volt legitim és felszámolta a liberális demokráciát, így új választási rendszert kell kialakítani. E folyamatba be kell vonni minden parlamenti pártot. A cél a sokszínű és kiegyensúlyozott politikai képviselet megteremtése, amely egyik politikai oldal számára sem tartalmaz elfogult szabályokat, és intézményesen törekszik a mindenkori társadalmi kisebbség, kisebbségek megfelelő parlamenti képviseletének megteremtésére.
  • Célzott állami tulajdonba vétellel kell sújtani az illegitim Orbán-rezsim idején az Orbán-család és strómanjai által megszerzett vagyonelemeket. A kárpótlás nélkül megvalósuló folyamat ugyan sérti az érintettek tulajdonbiztonságát, de ők éppen a közösséggel szemben, legitim felhatalmazás nélkül tettek szert vagyonukra. Egy elnyomó rendszer megbuktatása után a társadalmi igazságosság helyreállítása, a tulajdontisztelet és polgári gyarapodás feltételeinek megerősítése érdekében végre kell hajtani ezen intézkedéseket. Ez nem rombolja hazánk versenyképességét, mert a termelő ágazatok és tulajdonok döntő részét érintetlenül hagyja. A Fidesz által foglyul ejtett állam béklyójából csak új eszközökkel lehet kiszabadulni.
  • Meg kell kezdeni célzott jóvátételi adók bevezetését is, amelyek a szélesebb fideszes kedvezményezetti kör vállalatait érik el. A jóvátételi adó nem lehetetleníti el e társaságokat, de visszaveszi a rendszerszintű korrupció révén illegitimen megszerzett közforrásokat. E pénzt kárpótlásra és kárenyhítésre kell fordítani a legfőbb kárvallotti csoportok irányába (például kényszernyugdíjazottak, trafikosok, földjeiktől megfosztottak, vállalkozásaikból kiüldözöttek).
  • El kell indítani a jogi eljárásokat mindazon el nem évült ügyekben, amelyek a 2010 és 2018 közötti nyolcéves időszakot érintették, és az esküszegő Polt Péteri ügyészség elszabotálta, megtagadta avagy ellehetetlenítette a nyomozást és a vádemelést ezen ügyekben. A Fidesz által illegitim módon megszállt állam vádmonopóliummal rendelkező szerve nem az esküje szerinti igazságért, hanem a fideszes bűnök felmentéséért dolgozott. E formálisan jogszerűnek tűnő folyamat a joggal való rendszerszintű visszaélés volt, ezért kell új, a liberális demokráciák helyreállításában és megteremtésében elengedhetetlen eszközhöz nyúlni.
  • El kell indítani azon eljárásokat is, amelyek azokat érintik, akik bizonyíthatóan esküjükkel ellentétesen, szabadságkorlátozó módon jártak el az Orbán-rezsim idején, és intézkedéseikkel az ügyészségi szervezetben, a titkosszolgálatoknál, az állami vagyonkezelést végző intézményeknél és más, egyensúlyt jelentő szerveknél vezetői, döntéshozói pozícióban járultak hozzá az illegitim, illiberális rendszer hatalmon tartásához, a magánnyugdíjpénztári károsultak zsarolásához és más, az államhatalommal való sorozatos visszaélésekhez.
  • Kollektív megbélyegzés és tisztogatás nélkül újjászervezzük a magyar közigazgatást. Stabilitást, szakszerűséget és pártpolitikai befolyásmentességet teremtünk a központi és helyi közigazgatáson belül.

STOP

  • Le kell állítani minden elfogultan kezdeményezett pert, minden jogerős ítélet előtt álló meghurcoltatást. Fair és tisztességes új eljárást kell biztosítani, vagy ejteni kell a vádakat és a gyanút.
  • Le kell állítani minden olyan nemzetközi befolyásolási kísérletet, amely akadályozza az Európai Unió központi intézményeinek és az Európai Tanácsnak a hatásköri megerősítését az illiberalizálódó államokkal szemben. Az a magyar nemzeti érdek, hogy nemzetközi jogi és közösségi jogi garanciákat alakítsunk ki nemzetközi partnereinkkel arra, hogy újra mindez ne ismétlődhessen meg.
  • Le kell állítani minden olyan titkosszolgálati operációt, amely civil szervezetek, ellenzéki mozgalmak és társadalmi szervezetek ellen folyik. Az elmúlt években több jel volt arra, hogy megfigyelnek, listáznak, nyilvántartanak és akár operatív eszközökkel figyeltetnek a kormánypárttal szemben álló civileket és szervezeteket. E megfigyelésekre vonatkozóan minden információt egy új aktanyilvánossági törvénnyel a közelmúltra vonatkozóan is nyilvánosságra kell hozni.
  • Le kell állítani a magyar bíróságokat érintően minden olyan átszervezést, amely személyi megoldásokkal kívánja politikai befolyás alá rendelni a párt- és politikafüggetlen magyar igazságszolgáltatás intézményrendszerét. A bírók politikai nyomás alá helyezésének véget kell vetni.
  • Megszüntetjük a mai formájában a propaganda célokat szolgáló közmédiát, független nemzeti hírügynökséget hozunk létre.
  • Megszüntetjük a Külügyminisztérium értelmetlen nemzeti kereskedőházait.
  • Megszüntetjük a Magyar Nemzeti Bank pénzelnyelő alapítványi rendszerét.
  • Megkezdjük a földhitel és földprivatizációs döntések felülvizsgálatát, a korrupt módon megszületett földpályázati eredményeket hatályon kívül helyezzük.

Szabadság

Közös szabadságunk megteremtése és új garanciákkal történő biztosítása elengedhetetlen az új, negyedik magyar köztársaság kikiáltásához. Mindez kiterjed a személyes szabadság intézményeinek megerősítésére, az adatvédelmi jog további garanciákkal történő biztosítására, az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés esélyének megteremtésére, és általában véve Magyarország elnyomás alóli felszabadítására.

Az államnak ezt magán kell kezdenie. Aktív lépések szükségesek a lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása, az egyházak elismerése területén. Az állam világnézeti semlegességét az intézmények támogatásában és működtetésében is garantálni kell. A különböző magyarországi kisebbségek jogainak elismerését és garantálását meg kell erősíteni. Az újabb generációs alapjogok és szabadságjogok kiterjesztését folytatni kell, ideértve a személyes szabadság alapvető intézményeit is.

Tanulni vagyunk kötelesek az elmúlt évtizedek demokratizáló kudarcaiból. Éppen ezért a szabadság megerősítése és újrateremtése területén aktív társadalmi szemléletformálásra van szükség. A tolerancia és elfogadás kultúrájának megerősítése mellett pedig szükség van a kisebbség és többség kölcsönös viszonyainak kölcsönös változások révén történő összebékítésére.

START

  • Programot indítunk a személyes szabadságjogok megerősítésére, a velük való élés ismereteinek növelésére, a személyes és közösségi szabadság előnyeinek tudatosítására. Mindez az élethez való jog, az eutanázia, a szexuális kisebbségek joggyakorlását, a szerhasználatot, a vallás- és lelkiismereti szabadság kérdését érinti különös hangsúllyal.
  • A hátrányos helyzetűek jogbiztonsága és jogegyenlősége érdekében újraélesztjük és megerősítjük a nép ügyvédje jellegű intézményt, segítjük a szegények szabadságjogi jogérvényesítésének intézményrendszerét civil partnerek bevonásával, mert a szabadságjogok biztosította lehetőségek nem kizárólag egy szűk elit kiváltságai. Ennek részeként újraindítjuk az igazságszolgáltatásban jelenlévő partnerségi megoldásokat civilek és az állami intézmények között, különös tekintettel a börtönök korszerű, 21. századi integrációs programjaira.
  • Meg kell erősíteni az állam világnézeti semlegességét a gyakorlatban is. Ez nem járhat a lelkiismereti és vallásszabadság korlátozásával. Senkit nem szabad arra kényszeríteni, hogy meggyőződésével ellentétes közoktatási intézménybe kelljen járnia.
  • Az önkormányzatok, az oktatási rendszer, a közigazgatás intézményrendszerét fel kell szabadítani a szabadságkorlátozó elnyomás, a megfélemlítés és a szükségtelen, káros centralizáció alól. Egy szabad Magyarország elképzelhetetlen szabad önkormányzatok és szubszidiáris elven szerveződő állami munkamegosztás nélkül.
  • Helyreállítjuk a tankönyvpiac szabadságát, megteremtjük a pedagógusközösségek szabad tankönyvválasztási jogát.
  • A piaci verseny feltételeinek megteremtése és ennek elfogulatlan állami ellenőrzése elengedhetetlen része a szabadság megerősítésének. Ennek érdekében meg kell erősíteni a versenyhatóság, a közbeszerzési intézmények és az adó-, illetve vámhatóság intézményeit. Mentesíteni kell a magyar piacgazdaságot az orbáni üzleti kör túlzó, versenysemlegességet és versenyképességet sértő befolyásától.
  • A szabadság kiterjesztésének részeként társadalmi vitát kell kezdeni az állam kívánatos gazdasági szerepvállalásának kérdéséről. Ez különösen igaz a közszolgáltatások és korábban privatizált ágazatok területére. Az elmúlt évtizedekben voltak sikeres privatizációs példák, amelyek hatékony és példamutató formában vontak be adott, korábban állami tulajdonban levő ágazatok működtetésébe és fejlesztésébe, ugyanakkor voltak e folyamatnak kudarcai is. Ezekre tekintettel kell kialakítani a magyarországi szabad piacgazdaság belső arányait, működését és feltételeit.
  • A történelmi múlt megismerése érdekében végre kell hajtani az évtizedek óta elhalasztott, az 1990 előtti elnyomó rendszert érintő információs kárpótlást. Nyilvánosságra hozzuk az ügynökaktákat.
  • Mivel szabadságunk intézményes zálogát részben az Európai Unió jelenti, így megkezdjük a szorosabb együttműködéshez való csatlakozás előkészítését, és ennek részeként az euró-övezetbe történő belépést.
  • Megteremtjük a sajtó szabad és sokszínű működésének feltételeit, és új közmédia-rendszert alakítunk ki a jelenlegi költségvetés egytizedéből.

STOP

  • A vallásszabadságot sértő, szűkítő szabályokat hatályon kívül kell helyezni, és végre kell hajtani az érintett kisegyházak maradéktalan kárpótlását. A parlamentre erőltetett egyházi elismerési szabályokat meg kell szüntetni.
  • A menedékkérőket érintően hatályon kívül kell helyezni minden, a genfi konvencióval és az Európai Unióval kapcsolatba hozható, jogellenes magyarországi szabályozást. Megszüntetjük a tranzitzónát, és megkezdjük a határkerítés megszüntetésének előkészítését.
  • Meg kell szüntetni minden, az önkormányzatokat érő szabadságkorlátozást, autonómia-sértést. Meg kell erősíteni az önkormányzatok és önkormányzati együttműködések jogait a településeik szociális szolgáltatásainak szervezése területén.
  • Le kell állítani minden állami tulajdonszerzést a magyar piacgazdaságban, pontos állami vagyonkatasztert kell létrehozni, hogy megismerhető legyen a 2010 óta újra kiterjedtebbé vált állam gazdasági terjedelme.
  • Hatályon kívül kell helyezni minden megbélyegző, civil autonómia-ellenes törvényt. Véget kell vetni egyes civil szervezetek megbélyegzésének.
  • Szabadságunk visszanyerése érdekében leállítunk minden olyan orosz függésben született projektet, így Paks2-t is, amelyek ellentétesek a magyar nemzeti érdekkel.

FOLYTAT

  • Folytatni szükséges az állam és állampolgár viszonyában a digitalizációt. Fel kell gyorsítani az állampolgári és céges ügyfélkapcsolatok, hatósági eljárások, bírósági eljárások digitalizását. Mindennek a korábban már bevezetett platformok bevonásán keresztül ki kell terjednie az információszabadság és adatnyilvánosság kérdéseire is annak érdekében, hogy minden magyar állampolgár közvetlenül hozzáférhessen internetes felületen keresztül minden közadathoz, közpénzt érintő kiadási bizonylathoz.

Igazságosság

Az elmúlt három évtized tanulsága, hogy nincs szabadság igazságos társadalom nélkül. Ha minden korábbinál határozottabban nem teszünk az egyenlőtlenségek csökkentéséért, akkor a negyedik magyar köztársaság is el fog bukni. Semmi olyan nincs a génjeinkben és kultúránkban, amit eleve elrendelné a súlyos magyarországi egyenlőtlenségeket. Változtatni kell.

Az egyenlőtlenségek szabadságkorlátozást okoznak a szegények és a középosztály számára, társadalmi konfliktusokat szítanak, lehetőséget teremtenek ellenségkép-gyártásra, és hazánk versenyképességét is csökkentik, illetve akadályozzák versenyképességünk javítását. Több millióan élnek ma hazánkban, akikről a magyar állam lemondott. Van, akiről már 1990-ben, van, akiről az elmúlt évtizedekben, és van, akiről az Orbán-rezsim idején. E program kulcsa a jövedelmi egyenlőtlenségek határozott csökkentése a középosztályt is érintően. A vagyoni egyenlőtlenségek csökkentése területén pedig célzott szabályozással kell elősegíteni a generációk közötti szolidaritás megerősítését jogszerű és méltányos eszközökkel.

Az igazságosság párti politika nem lehet gazdagellenes vagy gazdagellenesnek hazudott. Tovább rombolja a magyar szolidaritási viszonyokat, és árt a közösségnek, aki gazdagellenes retorikával lázít a középosztály és az elit ellen. Éppen az volna a feladat, hogy közös jólétünk javítása érdekében kölcsönös társadalmi és személyes előnyökkel járó helyzetet teremtsünk, amelyben a jólét-nyereség kinek-kinek az oldalán megjelenik. A megbélyegzés, a középosztályi stabilitás gazdagságként való méltatlan megbélyegzése ellentétes a skandináv jóléti szellem meghonosításának gyakorlatával.

Az igazságosságot erősítő intézkedéseink méltányos, fenntartható jóléti politikát hirdetnek. A világgazdaság és magyar gazdasági helyzet jelenleg lehetővé teszi, hogy az elmúlt évtizedek nemzetközi konszenzusait kellő körültekintéssel felülvizsgáló gazdaságpolitikai és jóléti intézkedéseket tegyünk. A piacgazdaság, a verseny és a tőkefelhalmozás érdekei is azt kívánják, hogy igazságosabb, egyenlőbb szociális piacgazdaságot teremtsünk. Csak olyan intézkedés bevezetését javasoljuk, amely nem veszélyezteti a magyar gazdaság növekedési kilátásait és a fenntartható költségvetési egyensúlyt.

Az alábbiakban felsorolt intézkedéseinket érintően hosszadalmas társadalmi előkészítés nem szükséges, döntően konszenzusos, részben szimbolikus törekvések, amelyekben az érintett csoportok, a civil szervezetek, a szakmai érdekképviseletek, valamint a pártok közös minimumként egyetértenek. Számos olyan intézkedés van az Együtt programjában a jóléti területen, amelyek azonnali bevezetése helyett modellkísérletre, társadalmi vitára, kiterjedt érdekegyeztetésre van szükség, és csak azután bevezethetőek. Ez utóbbiakat itt nem ismertetjük.

START

  • Azonnal megemeljük mindazon univerzális és rászorultsági elven juttatott szociális és jóléti támogatásokat, amelyek emelése az elmúlt évtizedben elmaradt. Megteremtjük annak feltételeit, hogy az állam a jövőben ne játszhasson önkényesen egyes jóléti juttatások szelektív elinflálásával. Mindez kiterjed a családi pótlékra, minimálnyugdíjra, az újra megerősítendő lakhatási támogatásra, a foglalkoztatást helyettesítő különböző támogatásokra, az ápolási díjra, a gyermeknevelési támogatásokra, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra és az időskorúak járadékaira is, valamint a közgyógyellátásra.
  • Újra létrehozzuk a sok eszközű, célzott támogatásokat biztosító jóléti megoldásokat. Ezek odaítélésében az elmúlt évtizedek tapasztalatait is figyelembe vevő módon megerősítjük az önkormányzatok döntési szabadságát, de biztosítunk olyan, univerzális juttatásokat, amelyek nem függnek az önkormányzati mérlegeléstől.
  • Az egészségügyben helyreállítjuk a társadalombiztosítás alkotmányos védelmét, megerősítjük a Mentőszolgálat költségvetési támogatását, stabilizáljuk az alapellátás működőképességét, hozzákezdünk a háziorvosi praxisok betöltésének állami támogatásához a praxispénz emelése, egy praxisalap létrehozása és a szakterületi felsőoktatási keretszámok bővítése révén.
  • A teljes közszférát érintően négyéves bérmegállapodást kötünk a béremelésekről. A cél az elmaradt béremelések biztosítása, az elvándorlás megállítása, a méltó jövedelmi körülmények fenntartható biztosítása a közszolgálatában dolgozók számára.
  • A költségvetési törvény és az adójogszabályok évközi módosításával megkezdjük az igazságos és egyenlőtlenség-csökkentő, többkulcsos, adójóváírásos közteherviselési rendszer kialakítását. Az alacsony jövedeleműek adóterhelését csökkenteni kell, ezért adómentessé tesszük a minimálbért.
  • Átfogó társadalmi és szakmai vitát indítunk az elkövetkező évtizedek szempontjából kulcsfontosságú köz- és felsőoktatási területen. A cél az, hogy konszenzusos javaslatcsomag készüljön, amelynek ütemezett bevezetését megfelelő előkészítés után lépésről lépésre végrehajtjuk. A cél az egyenlőtlenségeket csökkentő, a korszerű világra felkészítő, készségfejlesztő, versenyképes oktatási rendszer megteremtése.
  • Visszaállítjuk a 18 éves korhatárt a tankötelezettségben, és megerősítjük a korai fejlesztés intézményrendszerét, a közoktatási rendszeren belüli egyenlőtlenség-csökkentés megoldásait.
  • A lakhatási szegénység mérséklése érdekében bevezetjük a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának tilalmát. Felfüggesztünk minden átláthatatlan és korrupt önkormányzati lakásértékesítést, és megkezdjük egy átfogó önkormányzati-állami-piaci alapú, több eszközű szociális, önkormányzati és piaci bérlakásprogram kialakítását.
  • A munkanélkülieknek járó álláskeresési juttatást 3-ról 9 hónapra emeljük. Ennek összege az utolsó egyéves, havi átlagkereset hatvan százaléka lesz.
  • Azonnali intézkedésekkel igazságosabbá tesszük a nyugdíjrendszert. Célzott emeléssel megkezdjük egyes nehéz helyzetben levő nyugdíj-csoportok gondjait, és fenntartható, kiszámítható nyugdíjemelési politikát hirdetünk.
  • A devizahitelesek elmaradt megsegítése ügyében felülvizsgáljuk a forintosítási jogszabályokat, és független szakértők bevonásával tisztázzuk a megtörtént igazságtalanságokat.

STOP

  • A mai közmunkaprogram felszámolását és átalakítását megkezdjük, mert a jelenlegi, a szegénységbe és a lemaradásba bezáró megoldásokat meg kell szüntetni.
  • Leállítunk minden presztízsberuházást, felesleges fejlesztést. Ideértve a szükségtelen közlekedésfejlesztéseket, stadionépítéseket, sportcsarnok-építéseket, vasúti projektet. Mindent a munkahelyteremtésnek, a versenyképességünk növelésének és az egyenlőtlenségek csökkentésének rendelünk alá.
  • Felülvizsgáljuk az államilag támogatott lakáshitelprogramok jelenlegi megoldásait annak érdekében, hogy a lakhatási igényekkel jobban összhangban levő támogatáspolitika valósuljon meg.
  • Hatályon kívül helyezünk minden hajléktalan-ellenes intézkedést.
  • A devizahitelesek elhúzódó problémáinak rendszerszintű megoldásának kialakításáig megakadályozzuk a tömeges kilakoltatásokat.
  • Megtiltjuk, hogy az önkormányzatok személyeskedő, méltánytalan és embertelen szociális támogatási feltételeket alkalmazzanak. Törvénnyel szabályozzuk a büntető jellegű támogatási intézkedések tilalmát.
  • Megszüntetjük a társasági adókedvezmények kiterjedt rendszerét, mert rossz hatékonysággal, átláthatatlanul és korrupt módon működött a mostani rendszer.

Leállítjuk a fogyatékkal élők intézményrendszerében az elsietett és előkészítetlen kitagolást. Megkezdjük egy új, emberséges és korszerű fogyatékkal élőket ellátó intézményrendszer kialakítását.

FOLYTAT

  • Folytatjuk a maastrichti költségvetési és gazdaságpolitikai célok betartásának politikáját. A hiánycél felrúgása nélkül teremtjük meg a fenntartható növekedés feltételeit, a potenciális gazdasági növekedésünket régiós versenytársainkhoz felzárkóztató gazdaságpolitikát.
  • Megtartjuk és kibővítjük a jelenlegi kormány egyes olyan, progresszív családpolitikai intézkedéseit, amelyek a középosztály megerősítését, a nők munkaerőpiaci integrációját szolgálják.
  • Folytatjuk az adóbeszedési eljárások digitalizálását, kiterjesztjük a kasszák online bekötésének programját. De megszüntetjük az online kasszák piacának korrupt korlátozását és az évenként kötelező kasszaszervíz-felülvizsgálatot.