Valami bűzlik Ajkán

Valami bűzlik Ajkán, szó szerint és képletesen is. Az alumíniumöntödéből terjengő kellemetlen szagok, valamint az erőmű kéményeiből szállingózó korom és pernye mellett legalább olyan bosszantó az ajkai polgárok számára, hogy konkrétan hülyének nézik őket.

Azt gondolhatnánk, hogy a 21. századi Magyarországon már nincsenek súlyosan környezetszennyező ipari létesítmények, hiszen a rendszerváltást követő évükben többségük megszűnt, a megmaradt üzemek pedig kénytelenek voltak az EU szigorú szabályaihoz alkalmazkodni. Ehhez képest Ajka, amely a rendszerváltás előtt a “piszkos 12”, azaz a legszennyezettebb levegőjű magyar városok közé tartozott, még ma is szenved a korom- és pernyeszennyezéstől, valamint a bűztől.

A 80-as években ritka volt az a hét, amikor három ajkai unokatestvérem közül egyik sem küszködött valamilyen légúti megbetegedéssel. Az autókra írni lehetett, akkora porréteg rakódott rájuk és a téli hónapokban nyomasztó volt a városra leereszkedő szmog. Aztán bezárt a bánya és a széntüzelés káros mellékhatásait felváltotta a biomasszával való energiatermelés (és a tökéletlen égés) kellemetlen velejárója, a korom és a pernye.

Nem kívánom sem a hőerőmű, sem az alumíniumöntöde technológiai folyamatait és a hivatalos kibocsátási határértékeket részletezni, mert csak a lakosság által észlelhető környezetterhelés számít. Ajkát a bányászat és az ipar tette naggyá, enélkül minden bizonnyal csak néhány ezer ember élne itt különböző falvakban. Az ipari forradalom árát azonban már bőségesen megfizettük emberéletekkel és környezeti károkkal. Az ajkaiaknak ugyanúgy joguk van a tiszta levegőre, egészséges környezetre, mint az ország más tájain élőknek. Már nem abban a korban élünk, amikor a gazdasági érdek – társadalmi rendszertől függetlenül –  fölötte áll az emberek egészségének.

Ajkának energiára és távhőre van szüksége, az ipari üzemeknek forró vízre, az embereknek pedig munkára. Ezzel egyidejűleg viszont az erőműnek és a bűzért sokak által felelősnek tartott alumíniumöntödének teljesítenie kell azokat a környezetvédelmi elvárásokat, melyek a 21. századi Európában már alapvetőek. Ehhez képest az erőmű külső képét látva a laikus szemlélő 1970-ben érezheti magát…

Németh Frigyes, az erőmű vezérigazgatója tavalyi nyilatkozatában arra figyelmeztet, ha bezárnák az erőművet, akkor megoldhatatlan lenne hatezer otthon és a közintézmények fűtése, helyi ipari vállalkozások gőzellátása, és kiesne az ország villamosenergia igényének 1-1,5 százaléka. Megszűnne 300 munkahely, és nem folyna be évi 200-250 millió forint iparűzési adó.

Kinek állhat érdekében a távfűtés leállása és munkahelyek százainak megszűnése?

Nagyon úgy tűnik, hogy az erőmű ügyét a Fidesz trójai falóként használja, mellyel egyszerre lehetetlenítheti el a szocialista többségű önkormányzatot és a jobbikos országgyűlési képviselőt. A Veszprém megyei 3-as választókerület és különösen annak legnagyobb települése már régóta szálka a hatalom jelenlegi birtokosainak szemében. Mindent megtesznek azért, hogy narancssárgára fessék itt is a térképet. Szellemi pitbulljaik alig álcázott és láthatóan nem kevés pénzből működő propagandaoldalakon hirdetik az igét, hogy csak akkor lesz itt jó világ, ha a renitens Tapolca és Ajka is beáll a sorba, és “a Zolit” választják meg képviselőnek. A fejlesztési pénzek a nem fideszes vezetésű városokba addig csak szűken csordogálnak. A jóságos Fenyvesi NERtárs pedig árnyékképviselőként végighaknizza a településeket, mindenhol ott mosolyog, ha valamit fel kell avatni és “tájékoztat” – mintha mindaz, amiről beszél, az ő érdeme lenne. Egy Ajka lakosságát többszörösen is sújtó kényszerű erőmű-leállás tehát alkalmas lehet arra, hogy a baloldali városvezetés (és a tehetetlennek bélyegzett jobbikos képviselő) ellen fordítsa a közvéleményt, majd ezután színre léphessen a megmentő: Fenyvesi Zoltán. Ezt a forgatókönyvet már láthattuk a kórházi CT cseréje kapcsán.

Az októbertől az erőművet üzemeltető Veolia szakmai befektetőként minden bizonnyal minőségi fejlesztéseket hajt végre, mint ahogyan azt tette például Pécsett. Ez viszont nem a helyi fideszes képviselőknek lesz köszönhető, mint ahogyan azt sajtótájékoztatójukon állították, hanem annak az általuk is ismertetett ténynek, hogy egy nemzetközileg jegyzett cég nem engedheti meg, hogy környezetszennyezési ügybe keveredjen. De mit lép majd arra a Veolia, ha egy szép napon mint a kormányzat stratégiai partnerét arra kérik, hogy bizonyos baráti beszállítóktól szerezze be az eltüzelendő biomasszát, amely az előírnál gyakran jóval magasabb víztartalmú? És ha nem veszi át többé az esetenként hóval (!) kevert, nem éppen csúcsminőségű tüzelőanyagot, akkor számíthat-e a környezetvédelmi előírások szigorítására vagy azok következetesebb betartatására? Ha ebből akár csak ideiglenes leállás, esetleg kényszerű kivonulás lesz, annak levét megint csak a “bűnös város”, Ajka polgárai (mert ők is ugyanolyan polgárai a hazának, mint a fogalmat kisajátítani akaró fideszesek!) fogják meginni.

Az Együtt cselekvő ellenzékként már többször bizonyította, hogy képes hatékonyan fellépni környezetszennyezési ügyekben. Környezetvédelmi szakpolitikusunk, Baranyi Krisztina, aki megoldotta az Illatos úti mérgek ügyét és fellépett a Tisza szennyezése ellen, hamarosan Ajkára látogat és együtt, szakértőkre támaszkodva tárjuk fel az események valós hátterét és keresünk valódi megoldást a korom- és pernyehullás, valamint a bűz megszüntetésére.

Valami bűzlik Ajkán és ennek nem csak az ipari üzemek a felelősei, sőt az erőmű egyre inkább eszköznek tűnik abban a piszkos játszmában, amit a helyi Fidesz játszik. Többek között azért kívánok a demokratikus ellenzék képviselőjelöltjeként az Országgyűlésbe jutni, hogy az ajkaiak egészsége, környezete és munkája ne lehessen politikai manipulációk tárgya.