Szigetvári Viktor: Balog Zoltán sértő, kirekesztő hozzáállása nem segíti a kárpát-medencei magyarságot

Akár tetszik a Fidesznek, akár nem, az identitás megválasztása a személyes szabadság kérdése

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányának elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy Balog Zoltán nyilatkozatában a magyar politikai közösséghez és nemzethez tartozás dilemmáját veti fel a határainkon túl élő, magyar identitással is rendelkező cigányságot érintően. Az identitás megválasztása a személyes szabadság kérdése, amennyiben ők úgy döntenek, hogy magyar identitással is rendelkeznek, akkor a magyar kormánynak felelőssége van irántuk is. Az Együttnek kidolgozott javaslatai vannak az oktatási-nevelési támogatások rendszerének átalakítására, amelyek mentesek a Balog Zoltán által felvetett sértő, etnikailag megbélyegző és kirekesztő elemektől és hatékonyan segíthetik a kárpát-medencei magyarság megmaradását.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az idei Tusványos egyik beszélgetésén úgy vélekedett, hogy “…a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás.”.

Szigetvári Viktor álláspontja szerint sértő és a magyar nemzetet megosztó Balog Zoltán gondolkodása és megfogalmazása. Nyilatkozatában a magyar politikai közösséghez és nemzethez tartozás dilemmáját veti fel a határainkon túl élő, magyar identitással is rendelkező cigányságot érintően. Egy olyan minisztertől, aki a társadalmi együttélés feltételeinek megteremtéséért felel, elfogadhatatlanok az ilyen szavak. Nem lehet döntés kérdésévé tenni, hogy a magyar kormány “tehertételként” tekint-e a magyarul beszélő cigányokra. Az identitás megválasztása a személyes szabadság kérdése, amennyiben ők úgy döntenek, hogy magyar identitással is rendelkeznek, akkor – bár úgy látszik, kellemetlen Balog Zoltán és a Fidesz számára – a magyar kormánynak van felelőssége irántuk is.

Kétségtelen, az ilyen dilemmák nem illenek bele a Fidesz határon túliakat érintő rezervátum-pszichózisába, amely csak a rendesen viselkedő, a kormánypárttal egyetértő, fehér bőrű, a Fidesznek nem tetsző pártokra nem szavazó határon túli magyarokat tekinti a magyar nemzet részének.

De eljött az idő végre arra, hogy a magyar kormány is szembenézzen a való világ valós dilemmáival, és ezekre adjon megoldást. A Kárpát-medencében rengeteg olyan magyar cigány él, akik multietnikus és többnyelvű közegben, olyan személyes és közösségi identitással rendelkeznek, amelynek része a magyar is. És ha ők így élnek, akkor részei a magyar közösségnek. Ekként kell rájuk a mindenkori magyar kormánynak tekintenie, nem pedig tehertételként, ez nem döntés kérdése. Azt, hogy ki a magyar, és ekként kivel szemben van kötelessége a mindenkori magyar kormánynak, nem egy miniszter dönti el, végképp nem a Fidesz, hanem az érintett polgár maga, aki ha úgy dönt, hogy magyar identitással is bír, akkor ezt tisztelni kell és támogatni.

A Balog Zoltán által felvetett etnikailag kirekesztő gondolkodás helyett figyelni kell a valós dilemmára, amely a magyar kormány határon túli támogatáspolitikáját érinti. Az Együtt szerint az oktatási-nevelési támogatások rendszerét át kell alakítani, mert rossz érdekeltségekkel és hatékonytalanul működik. Meg kell erősíteni az oktatás- és támogatáspolitikát a határainkon túli területen, de a fejpénz-rendszert meg kell szüntetni. A kulcskérdés a magyar nyelvtudás fenntartása, terjesztése és megerősítése a határainkon túli területeken. Ennek érdekében az oktatási intézményeket kell támogatni és segíteni kell a vegyes identitású, magukat részben magyarnak vallók nyelvtudásának javítását, akik multietnikus közegben, vegyes házasságokban vállalnak gyerekeket és törekszenek identitásuk megerősítésére. Ennek érdekében a magyar iskolák intézményi támogatása mellett a mai, rossz és káros fejpénz rendszert olyan támogatási formával kell felváltani, amely az érintett magyar identitású polgár irányában a sikeres nyelvtanulás végén juttat anyagi támogatást. Mindezek a megoldási javaslatok mentesek a Balog Zoltán által felvetett sértő, etnikailag megbélyegző és kirekesztő elemektől és hatékonyan segíthetik a kárpát-medencei magyarság megmaradását.

Budapest, 2017. július 21.