Közmunkás Program

Magyarország legnagyobb problémáinak egyike a munkahelyek alacsony száma. Az a reménytelenség, amelyet az a sok százezer ember érez, akiknek jelenleg semmi esélyük sincsen megélhetést biztosító, legális munkahelyet találni. A közmunkával és más statisztikai trükkökkel kozmetikázott foglalkoztatási adatok mögött a valóságban a munkanélküliség olyan mértékűvé vált, hogy nemcsak a közvetlenül érintetteket és családjaikat sodorja kilátástalan helyzetbe, hanem a társadalom egészét károsítja. A munkanélküliség – a gazdaság működésének megnehezítésén túl – a demokratikus intézményrendszer és a piacgazdaság iránti bizalom megingásában is komoly szerepet játszott, és fiatalok százezreit hajtotta külföldre. Ennek felismerése döntő jelentőségű. Ma az elhibázott foglalkoztatáspolitika nem csupán költségvetési és gazdasági kérdés, hanem elsősorban társadalmi és demokratikus rendszerprobléma.

Tanulni kell az előző évtizedek hibáiból és bűneiből: a rendszerváltó kormányokat felkészületlenül érte az átalakulás válsága, nem volt meg a tudásuk, amely segített volna a kilábalásban, emiatt számos szakmai hibát követtek el. Sokszor nem merték meghozni a hosszabb távon helyes megoldásokat kínáló döntéseket sem, a rövid távú politikai érdekek miatt. A ’90-es évek liberális konszenzusa szerint a piac magától megoldja a munkahelyteremtést, és a munkaerőpiacról kiszorított tömegek ellátására a gazdaságból elégséges forrás érkezik. Csalatkoznunk kellett ebben. Ezt a tévedést a populista és a szélsőséges politikai oldal a demokratikus és a piaci intézmények lejáratására használta fel. Ez így egy önmagát erősítő folyamattá vált: csökkenő bizalom az intézményekben, gyengébb működés és romló teljesítmény, további kiábrándulás, tovább csökkenő bizalom az intézményekben. A kormányok pedig jobbára tétlenül nézték ezt a folyamatot, saját politikai csapdáikban vergődve. Ebben a közegben ígérte meg a Fidesz az egymillió új munkahelyet.

Azonban gyorsan kiderült: az Orbán-kormány nem versenyképességet és biztos jövőt jelentő tudásalapú társadalmat és gazdaságot akar építeni. Helyette a „munkaalapú társadalom” nevű lázálom megteremtésébe kezdett, ami állami foglalkoztatási programokban bővelkedő, kínai összeszerelő üzemmé alakítaná át hazánkat. Nem a német mérnököt állítja példaképnek, hanem a kínai betanított munkást. Ezért a kalapács használatát tanítja a számítógépé helyett. Persze a kínai munkásokról szóló vízióhoz alacsony bérek és alacsony életszínvonal tartozik, eltiport munkavállalói és szabadságjogok, hiányzó érdekképviselet. Mindez nem véletlen. Kiüresített piaci és demokratikus intézmények, atomizált társadalom és érdekeit érvényesíteni képtelen vállalkozói és munkavállalói réteg – ez a Fidesz receptje a hatalom örökös megtartásához. Ahhoz ugyanis sokkal inkább passzol egy államtól vagy ahhoz közeli oligarcháktól függő társadalom víziója. Ki kell mondani: a Fidesz új feudalizmust épít az országban. Ennek részeként valódi munkahelyteremtés helyett megalázó, kiút nélküli közmunkára kényszerít sokakat. Ez az út csapda, ahonnan azonnal vissza kell fordulni!

Az EGYÜTT politikai közössége hisz abban, hogy

  • A szociális piacgazdaság az a gazdasági modell, ami a legmagasabb életszínvonalat képes létrehozni. A tartós foglalkoztatási válságra a piaci, azaz valódi munkahelyek létrejöttének elősegítése jelenti a legjobb megoldást.
  • A piac önmagától azonban nem fogja megoldani hazánk foglalkoztatási problémáit. Meg kell haladni a ’90-es évek liberális konszenzusát: az államnak aktívabb szerepet kell vállalnia a munkaerőpiacon, mint korábban, és változatos formákban.
  • A magas munkanélküliség és a rossz foglalkoztatási körülmények súlyosan veszélyeztetik Magyarországon a demokratikus és piacgazdasági intézmények hitelességét. Emiatt munkahelyteremtésre többet kell fordítanunk a közösből. Ez tudja csak garantálni, hogy hosszútávon békében, jogállamban és jólétben éljünk.

A szakszerű és felelős kormányzás elindítaná és belátható időn belül lehetővé tenné a felzárkózást. A Váradi András Alapítvány, az EGYÜTT közpolitikai alapítványa ezért szakpolitikai javaslatok sorát fogja tenni ennek az összetett problémának a megoldására, részterületről részterületre haladva.

Elsőként a kilátástalan közmunkába szorított álláskeresők számára dolgozunk ki egy olyan programot, amellyel többségük végre valódi munkahelyhez jutna. A közmunkarendszer ugyanis jelenlegi formájában sem a munkaerőpiacra nem vezet vissza, sem a megélhetéshez nem nyújt biztonságot. Célunk, hogy a zsákutcát jelentő és ma megalázó körülmények között végzett közmunka helyett minél többeknek nyújtsunk segítséget ahhoz, hogy valódi munkát találjanak, olyat, amellyel ismét elkezdhetik tervezni saját és családjuk jövőjét.

A javaslatunk egy vitairat, amelyet a következő hónapok során széleskörű vitára bocsátunk, hogy a terület érintettjeit bevonhassuk a végleges koncepciónk kialakításába.

  1. május 6.

Pápa Levente, a Váradi András Alapítvány elnöke

 

MI A SZERZŐDÉS, AMIT AZ EGYÜTT AJÁNL?

Bevezetjük a 6 HÓNAPOS ÁLLÁSKERESÉSI BIZTOSÍTÁST, mert ma Magyarországon az álláskeresőknek átlagosan közel ennyi ideig tart új munkahelyet találniuk.

Bevezetjük a SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI TÁMOGATÁST mindazoknak, akik nem rendelkeztek korábban álláskeresési biztosítással, vagy kifutottak abból. Az együttműködési támogatás összege megegyezik a jelenlegi nettó közmunkás bérrel, és folyamatosan jár az álláskeresőnek, amíg a munkaügyi központtal közösen megállapított, szerződésbe foglalt kötelezettségeinek eleget tesz. Ezek személyre szabottak, a lehetőségek a meghosszabbított aktív álláskereséstől a képzésen és a támogatott munkahelyeken át az átszervezett közfoglalkoztatásig tartanak, azzal a céllal, hogy az álláskereső minél előbb visszatérjen a valódi munkaerőpiacra.

A szerződéses modell

A SZERZŐDÉS VISSZATÉRÉST JELENT A MUNKAERŐPIACRA

Egyetlen munkakereső sem zuhanhat önhibáján kívül a közmunka-csapdába!

→ ÁLLÁSKERESÉSI BIZTOSÍTÁS

A jelenlegi, az Orbán-kormány által mindössze 3 hónapra rövidített álláskeresési járadék helyett 6 hónapos álláskeresési biztosítást hozunk létre, amelyre a foglalkoztatottak által ma is fizetett járulék elégséges fedezetet jelent. A biztosítás havi összege a munkaviszonyban töltött utolsó egy év átlagkeresetének a 60%-a, de legfeljebb a mindenkori átlagbér 60%-a.

A járási alapon szerveződő munkaügyi központnál való regisztráció után a kijelölt mentor elkészíti a munkakereső profilját, és a biztosítás mentorálással és további szolgáltatásokkal is kiegészül.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál álláskeresőként regisztráltaknak csak a 30%-a tud elhelyezkedni 3 hónapon belül, viszont 6 hónapon belül további 23%-a, ezért a jelenlegi, ésszerűtlenül rövid jogosultsági időt meg kell hosszabbítani, és az átlagos elhelyezkedési időhöz kell közelíteni. Ha valaki átmenetileg munka nélkül marad, ne a vakszerencsére és a tartalékaira legyen bízva, hogy beleesik-e a közmunka-csapdába!

Ideje felnőttnek tekinteni az állampolgárokat!

→ SZERZŐDÉSEN ALAPULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS

A megerősített munkaügyi ellátórendszer személyre szabott megállapodást köt az álláskeresési biztosítással nem vagy már nem rendelkező munkakeresővel. A szolgáltatás az értelmes igényekhez igazodik – legyen az képzés, utazási támogatás, meghosszabbított álláskeresés mentorálással, bértámogatás, tranzitfoglalkoztatás vagy vállalkozóvá válási támogatás. Vannak olyan eszközök, amelyek bizonyított módon a közmunkánál sokkal nagyobb eséllyel segítenek vissza embereket a valódi munkaerőpiacra. A munkakeresés ideje alatt folyósított, feltételekhez kötött együttműködési támogatás mindenkinek esélyt ad, hogy megtalálja a munka világába vezető saját útját, miközben a megélhetés minimális szintje is biztosítva van számára.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felmérése szerint az aktív eszközök hatékonysága eltérő: 2012-ben bérköltség-támogatás esetén a támogatást követő 180. napon a támogatottak 74,2%-a rendelkezett munkával, míg vállalkozóvá válási támogatásnál 72,6%, képzést követően 46%. A legrosszabb eredménnyel, 26,8%-os elhelyezkedéssel a rövid idejű közfoglalkoztatás járt. A Magyar Tudományos Akadémia 2014-es kutatása még rosszabb eredményekről számol be: a közfoglalkoztatás esetében a valódi munkaerőpiacon való elhelyezkedés valószínűsége egyre csökken, és most már alig haladja meg a 10%-ot. Ez indokolja az eszközrendszer jelentős átalakítását.

Mi az együttműködési szerződés tartalma?

Az együttműködés teljes időtartama alatt az álláskereső a jelenlegi közfoglalkoztatási bérnek megfelelő támogatást (havi 51.846 Ft) kap. Utazási támogatás, bértámogatás esetén a támogatást a munkaadó kapja – ez esetben a fenti összeg a támogatás felső határa –, a munkabérről pedig az álláskereső és a munkaadó a hagyományos módon állapodik meg egymás között.

Az együttműködési szerződést a felek – az álláskereső és a munkaügyi központban vele foglalkozó mentor – 3-6 havonta felülvizsgálják, keresve a lehetőséget a továbblépésre. A mentorok sikerdíjat kapnak attól függően, hogy az általuk mentorált álláskeresők milyen eredményességgel helyezkednek el a valódi munkaerőpiacon.

Amennyiben a munkaügyi központ és az álláskereső az adott időpontban nem találnak olyan eszközt, amely piaci munkahelyhez vezetne, akkor az álláskeresőnek rendelkezésre kell állnia közfoglalkoztatásra, a munkaügyi központnak pedig feladata, hogy találjon ilyet számára.

A közfoglalkoztatás rendszerét azonban alapjaiban kell megújítani. Felügyeletét el kell venni a Belügyminisztériumtól, mivel a foglalkoztatás nem közigazgatási és nem is közbiztonsági kérdés. A szakszerű, a közfoglalkoztatottak társadalmi integrációját elősegítő foglalkoztatást pedig az önkormányzatok helyett erre szakosodott szolgáltatóknak kell megszervezniük, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges szaktudás minden önkormányzatnál, valamint azok csak a nagyon szűk, helyi munkakeresletre építkezhetnek, továbbá ez a rendszer gyakran visszaélésekhez, erős függelmi viszonyok kialakulásához vezetett a gyakorlatban. A közfoglalkoztatás – szemben a mai gyakorlattal – nem szoríthatja ki sem a helyi vállalkozásokat, sem a közalkalmazottakat vagy köztisztviselőket: olyan területeken kell értéket teremtenie a társadalom számára, amelyre a helyi költségvetési kereteken belül nincs lehetőség. A közfoglalkoztatottak munkajogi diszkriminációjának, a jogsértéseknek véget kell vetni.

Milyen támogató eszközök állnak rendelkezésére a munkakeresőnek a szerződés időtartama alatt?

  • Bértámogatás / bérkiegészítés

Ha egy munkakereső foglalkoztatásának akadálya, hogy a munkaadó számára nem térülne meg a foglalkoztatása – pl. mert túl magasak a bérekre rakódó járulékterhek –, akkor az állam kiegészítő forrást biztosíthat. Ez a megoldás egyszerre könnyíti meg a munkakeresők helyzetét, akik a valódi munkaerőpiacon szerezhetnek tapasztalatot, és a munkaadókét, akik ily módon akár több munkahelyet is tudnak teremteni. A hasonló programokat érdemes a hátrányos helyzetűekre, a kis elhelyezkedési eséllyel rendelkezőkre, illetve a pályakezdőkre célozni, valamint mentorálással kiegészíteni. A jelenlegi bértámogatási, bérköltség-támogatási, munkahely-megőrzési programok fejlesztésére, jobb célzására és rendszeres hatásvizsgálatára van szükség. A hosszú távú megoldásban a munkáltatói járulékok csökkentésének kiemelt szerep juthat.

A bértámogatásnak lehetnek kockázatai – pl. kiszoríthatnak a piacról a programban részt nem vevő munkaadókat –, amelyeket a konstrukció részleteinek kidolgozásakor kezelni kell.

  • Utazási támogatás

Ha a környékbeli településen van piaci munkahely, akkor nem szabad, hogy a földrajzi távolság akadályozza a munkavállalást. Ezért fontos, hogy rendelkezésre álljon az a támogatási forma, amelynek keretében mind a munkaadó, mind a munkavállaló igényelheti a munkába járást szolgáló helyközi utazás támogatását. Emellett a munkaadó és a munkavállaló normál piaci alapon működik együtt.

  • Vállalkozásindítási támogatás

Komplex programok segítségével olyan, a hátrányos helyzetű térségekben élő és alacsony iskolázottságú emberek is vállalkozóvá vagy regisztrált őstermelővé válhatnak, akikről az általános vélekedés azt tartja, hogy csak közmunkára számíthatnak. Az üzleti környezet egyszerűsítését és a vállalkozóvá válás költségeinek csökkentését követően hosszútávon segítséget jelenthet egy mikrohitel-program, vagyis a vállalkozó támogatása abban az időszakban, amikor még nem nyújt jövedelmet a beruházása. Továbbá képzés, mentorálás, segítség az üzleti terv elkészítésében is része a támogatásnak – mindezt egyénre szabottan a munkaügyi szervezettel szerződő szolgáltatók biztosíthatják. Kiemelten fontos a vállalkozásindítás ösztönzése a fiatalok körében.

A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás kis volumenben jelenleg is működik Magyarországon, és hatékony eszköz a valódi munkaerőpiacra való visszajutáshoz – a sikeresen visszatérők aránya 2011-ben és 2012-ben is meghaladta a 70%-ot. Ez az eszköz hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint azonban csak akkor működik hatékonyan, ha a programok ötvözik a képzést, az ügyintézésben nyújtott segítséget és a pénzbeli támogatást.

  • Képzés

A ma jellemző tömegprogramok helyett személyre szabottan, a kínálat színesítésével, a készségfejlesztés súlyának növelésével kell megújítani a képzéseket. Ehhez a képzések továbbra is a magánszektorban valósulhatnának meg. A munkaügyi kirendeltségeken dolgozó mentorok pedig az egyéni szükségletekhez igazodva kereshetnének képzést a munkakeresők számára, a különböző szolgáltatók körében. Például az iskolát elhagyó fiatal pályakezdőknek másodikesély-iskolát szükséges biztosítani, ahol a foglalkoztatáshoz szükséges formális készségeket speciális pedagógiai módszertannal sajátíthatják el az általános vagy a középiskolai képzésből lemorzsolódott fiatalok. Az állásukat átmenetileg elvesztőknek megfelelő átképzési lehetőséget érdemes nyújtani, míg a régóta munkát kereső, alacsony iskolázottságú munkanélküliek esetén a munkába integrált képzések működnek a legsikeresebben. Meg kell erősíteni a képzések minőségbiztosítását, amelyet képzési folyamatok ellenőrzésével, az akkreditáció és a megrendelés során történő versenyeztetés szigorításával lehet elérni. Az eredményességük felmérése és a képzések fejlesztése hosszútávon hatásvizsgálatokkal lehetséges.

  • Tranzitfoglalkoztatás

Ha az álláskereső munkaerőpiacra való visszajutását a hiányzó munkatapasztalat akadályozza, akkor a mentor olyan munkalehetőséget keres ügyfele számára, amelyben a későbbi munkavállaláshoz szükséges készségei megfelelően fejlődhetnek, és amelyre piaci munkaadók releváns munkatapasztalatként tekinthetnek. Ennek megszervezése az erre szakosodott szolgáltató szervezetek feladata, míg a munkaügyi központ mentorainak feladata a munkakereső profiljának kidolgozása, szükségleteinek felmérése és a tranzitfoglalkoztatás megrendelése és monitorozása lenne.

  • Meghosszabbított álláskeresés mentorálással

Amennyiben az álláskereső jól képzett, de valamilyen okból nem sikerült elhelyezkednie az álláskeresési biztosítás időtartama alatt, a legnagyobb esélyt a versenyszférában történő elhelyezkedésre a mentor felügyeletével végzett aktív álláskeresés adja. Ezt az együttműködési formát 3 hónapot követően felül kell vizsgálni. A meghosszabbítás kizárólag abban az esetben lehetséges, ha annak a munkaügyi központ értelmét látja.

  • Átalakított közfoglalkoztatás

A mostani közmunkával szemben sokkal szűkebb körben és megújított feltételekkel, kizárólag a legutolsó megoldásként tartanánk fenn a közfoglalkoztatást. Ha a munkaügyi kirendeltség úgy ítéli meg, hogy az általa mentorált álláskereső visszajutásának valószínűségét a valódi munkaerőpiacra egyéb aktív eszközök alkalmazásával már nem lehetséges növelni, akkor a munkakereső számára a szociális közfoglalkoztatásban való részvétel a további együttműködés feltétele. E program méretében és céljában különbözik a jelenlegi közmunkaprogramtól, mivel nem általános, mindenkire kiterjedő megoldásként alkalmazná a munkaügyi ellátórendszer. Ennek az átalakított, alapvetően szociális célú közfoglalkoztatásnak a funkciója a munkakereső életében, hogy garantálja számára a megélhetés mellett a méltóságteljes élet feltételeit, integrálja őt a társadalom szövetébe, és a társadalom, a helyi közösség számára hasznos, korábban ellátatlan feladatokat végezzen el. Ezeket a feladatokat a munkakereső számára a járási munkaügyi kirendeltségen dolgozó mentora rendeli meg, és az erre szakosodott szolgáltatók szervezik meg.

  • Egyéb támogatás, rugalmasan

Előfordulhat, hogy a sikeres munkakeresés akadálya valamilyen családi vagy egészségügyi probléma vagy a munkavállaláshoz szükséges felszerelés hiánya. A munkaügyi központban az ügyfélért felelős esetgazdának szabad kezet kell adni – előre meghatározott keretek között – abban, hogy milyen szolgáltatásokat ajánl az álláskeresőnek, és jóváhagyja-e annak állami támogatását. Például szükség esetén akár egy szemüveg vagy egy öltöny megvásárlásához is támogatást adhat a munkaügyi kirendeltség, ha az esetgazda megítélése szerint ez jelentősen javítaná az állásba kerülés esélyét, és amennyiben az álláskereső jövedelmi és vagyoni helyzete ezek megvásárlását nem teszi lehetővé.

 

A SZERZŐDÉS KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSAI

milliárd Ft
Álláskeresési biztosítás 6 hónapra -71,4
Együttműködési támogatás (51.846 Ft) biztosítása (beleértve az átalakított közfoglalkoztatási program költségét is) -328,5
Munkaügyi szolgálat megerősítése (nettó hatás) -6,0
Álláskeresési járadék megszüntetése 31,2
Álláskeresési segély megszüntetése 8,8
A jelenlegi közmunkaprogram megszüntetése (nettó hatás) 158,2
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás megszüntetése 38,8
A fogyasztás közvetlen bővüléséből eredő adóbevétel (elsősorban Áfa)- növekedés 35,9
EGYENLEG -133,0

 

A költségvetési hatásokat rendkívül konzervatívan számoltuk ki, ugyanis nem kalkuláltunk a közvetett pozitív hatásokkal: a csökkenő munkanélküliséggel, a növekvő foglalkoztatással és fogyasztással, valamint az ebből származó költségvetési bevételekkel. Ezek becslése bizonytalan, emiatt tudatosan számoltunk a legdrágább forgatókönyvvel. Fegyelmezett költségvetési gazdálkodás mellett akár e konzervatívan tervezett 133 milliárd forint, bázisba épülő költségvetési többletkiadás is finanszírozható a költségvetésen belüli átrendezéssel. A képzési programok, aktív eszközök és a munkaügyi kirendeltségek fejlesztésének további fontos forrását jelentik az EFOP, TÁMOP és GINOP európai uniós pályázati keretek (ebben a 7 éves ciklusban megnő a foglalkoztathatóságot javító programokra szánt összeg).

Összehasonlításképpen: közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására a költségvetés 2015-ben 70 milliárd forintot fordít, míg sportcélú támogatás utáni társasági adókedvezmény miatt 55 milliárd forintról mond le – azaz az általunk javasolt program önmagában az állami kiadások ésszerűsítésével, adóemelés nélkül finanszírozható.

A SZERZŐDÉS TÁRSADALMI HATÁSAI

Az álláskeresési biztosítással és a folyamatosan nyújtott együttműködési támogatással megállítjuk a nyomor növekedését, amely mindannyiunk jövőjét – hazánk növekedési esélyeit és a társadalmi békét is – veszélyezteti. Visszaadjuk az állásukat elvesztők, a munkaképes, de átmenetileg segítségre szoruló honfitársaink méltóságát, szemben a közmunka jelenlegi gyakorlatával, amely konzerválja a megoldásra váró bajt, és mindenkinek azonos megoldást ajánl. Ajánlatunk hatására a jelenlegihez képest jelentősen csökken és átalakul a közmunkaprogram mérete. A közfoglalkoztatásra és az egyéb aktív munkaerő-piaci eszközökre – pl. képzés, bértámogatás, utazási támogatás, vállalkozóvá válási támogatás – fordított költségvetési összeg egymáshoz viszonyított aránya fokozatosan megfordul. Mindez azon a meggyőződésen alapul, hogy a munkájukat elvesztettek körében van lehetőség aktív foglalkoztatáspolitikára, amely az érintettek számára utat nyit újra a rendszeres piaci vagy állami foglalkoztatás felé. Az átalakított rendszerben az immár nem megbélyegzésre szánt, a helyi munkaerőpiaci viszonyokat tovább nem torzító közfoglalkoztatás csak az utolsó megoldásként jön szóba, társadalmilag igazságosan szolgálva a szociális célokat.

A magyar munkavállalók képességeinek megőrzése és javítása, a munkaügyi ellátórendszer megerősítése és fókuszának átállítása a valódi munkahelyeken történő elhelyezkedés felé együttesen rugalmasabbá teszik a munkaerőpiac kínálati oldalát. Ezzel felállítjuk a foglalkoztatás fokozatos és nagymértékű növelésének első pillérét.

TÉNYEK ÉS TÉVHITEK A KÖZMUNKÁRÓL

A közmunka kis létszámban orvosság, nagy tömegben méreg. A mostani közmunkarendszer nem teremt nagyobb igazságosságot, mivel a nyomort inkább növeli, nem pedig csökkenti. Ha valaki ma nem jut közfoglalkoztatáshoz (ez az érintettek ciklikus ki- és bekerülése miatt rendszeresen előfordul), akkor havi 22.800 forintos segélyből él, emberhez nem méltó körülmények között. Az ilyen mértékű szegénység fizikai leépüléssel jár, és lehetetlenné teszi az álláskeresést, hiszen annak elemi feltételei hiányoznak.

Tévhit #1: „Az összes közmunkás képzetlen és deprivált ember.” Ez nem igaz. Nagyon sok – és egyre több – képzett ember is közmunkássá válik. A közmunkások összetétele sokféle. A közmunkások 28%-a szakmunkás, 16%-a érettségizett, 2%-a diplomás.

Tévhit #2: „Aki közmunkás, annak úgyis csak a segély lehetne az alternatíva.” Ez nem igaz. Munkaerő-piaci felmérések szerint a közmunkások többsége képes lenne valódi munkát végezni, ha lehetőséget kapna rá. Csak jelenleg hiányzik az állami akarat arra, hogy személyre szabott támogatást nyújtson, és elérhetővé tegye az ehhez szükséges finanszírozást.

Tévhit #3: „Azért kell ennyi közmunkás, mert nincsenek piaci állások.” Ez nem igaz. Nagyon sok, több mint 100 ezer betöltetlen állás van ma Magyarországon, csak a távolság, a képzettség hiánya vagy a nyomorból eredő leépülés miatt az álláskeresők ezeket segítség nélkül nem tudják betölteni.

Tévhit #4: „A közmunka felkészít a piaci állásokra.” Ez nem igaz. A volt közmunkásoknak csak alig 10%-a tud elhelyezkedni a valódi munkaerőpiacon. A Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportja a Költségvetési Tanács megrendelésére készült tanulmányában megállapította, hogy a közfoglalkoztatás nemhogy nem javítja, de rontja a valódi, piaci munkahelyhez jutás esélyeit.

Tévhit #5: „Közmunka nélkül is lehetséges ma Magyarországon foglalkoztatáspolitika.” Sajnos nem. A tömeges munkanélküliség alapjaiban rengette meg az emberek demokráciába és piacgazdaságba vetett hitét. A fennálló rend stabilitásának érdekében, amíg nem tudjuk gazdasági növekedéssel elérni a munkanélküliség csökkentését, a képzetlen állástalanok körében átmeneti megoldásként a közmunkaprogramok fenntartása is indokolt.

Dolgozni. Boldogulni.

vaa.hu/dolgozniboldogulni

fb.com/varadiandrasalapitvany

2015.