Igazságosabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb nyugdíjrendszert!

Az Együtt nyugdíjpolitikai javaslata

Az Együtt szerint egy jó nyugdíjrendszer valamennyi generáció érdekeit szem előtt tartja! Nem egymás ellen fordítja a nagyszülőt és az unokát, hanem józan kompromisszumokkal törekszik arra, hogy igazságosabb, rugalmasabb, és egyben fenntarthatóbb legyen a nyugdíjrendszer. Egy jobb nyugdíjrendszer pozitívan hat vissza a gazdaságra is, így nemcsak igazságosabb lesz az osztozkodás, hanem nagyobb is lehet a torta. Ennek azonban alapfeltétele, hogy a nyugdíjrendszer ne legyen a mindennapos politikai csatározások és osztogatások színtere: hosszú távra kell tervezni, az érdekegyeztetés során pedig a sokkal nagyobb szerepet kell kapniuk a fiatalok, a jövő generációk képviseleteinek. A nyugdíjrendszer csak akkor tehető fenntarthatóvá, ha a pártérdekeken átnyúló szakmai és társadalmi vita nyomán születnek konszenzuskereső megoldások.

A jelenlegi helyzet

  • Fenntarthatatlan és a fiatalokkal szemben is igazságtalan a rendszer, amin tovább rontanak a 13. havi nyugdíjra és az általánosan magasabb nyugdíjemelésre vonatkozó ígérgetések és az ad-hoc Erzsébet-utalványos osztogatások. A fiatalok külföldre menekülése miatt a demográfiai folyamatok alapján korábban előre jelzettnél hamarabb válik finanszírozhatatlanná a rendszer.
  • Rugalmatlanok és egyben igazságtalanok a nyugdíjba vonulás feltételei: miközben a nőknek egy jelentős köre (70%-a) a nők40 szabálynak köszönhetően akár 57-60 évesen is teljes ellátással vonulhat nyugdíjba, aközben a nők ennél kisebb csoportjának és valamennyi férfinak hamarosan már kivétel nélkül 65 éves koráig kell dolgoznia. Ráadásul merev módon tiltott a nyugdíj melletti munkavégzés is a közszférában, ugyanakkor a korhatár feletti munkavégzést sem engedik (néhány speciális szakma kivételével).
  • A nyugdíjrendszer nem igazságos a jelenleg nyugdíjba vonulók szempontjából sem, hiszen korábban nem látott mértékűvé nőttek a nyugdíjasok közötti különbségek: miközben a nyugdíjminimum 28 500 forintos értéke közel 10 éve nem emelkedett, a gazdasági és szabályozási környezet változásai miatt egyre több a sok százezer forintos, vagy akár 1-2 millió forint közötti nyugdíj az újonnan megállapított ellátások között.

Éppen ezért az Együtt nem száll be a jövőt felélő ígérgetési versenybe! Helyette olyan megoldásokat javasolunk, amelyek figyelembe veszik a fiatalok és a ’40-es vagy ’50-es éveikben járók érdekeit is – hiszen a nyugdíjrendszert nemcsak általuk, de értük is kell működtetni. Eközben célzottan többet akarunk tenni a mélyszegénységben élő idősekért is.

Javaslataink

Fenntarthatóbb nyugdíjrendszert a fiatal és a középkorú munkavállalók itthon tartásáért!

  • A rendszeres, kis összegű nyugdíjcélú megtakarításokat a jelenleginél nagyobb arányú, célzott állami támogatásokkal ösztönözzük.
  • A cafeteria (a béren kívüli juttatások) rendszerében kiemelt adó- és járulékkedvezménnyel ösztönözzük a nyugdíjcélú munkáltatói hozzájárulásokat, szemben a mai rendszerrel, amely a látványsportokat és a luxusnyaralást támogatja elsődlegesen.
  • A szolgáltatók közötti verseny élénkítése és a költségek csökkentése érdekében hatékonyabb struktúrát alakítunk ki a megtakarítások kezelésére, átjárhatóbbá tesszük a különböző nyugdíjcélú megtakarítási formákat, és egyetlen összevont adókedvezmény-keretet alakítunk ki.
  • A befektetési teljesítmény javításának érdekében javítjuk az önkéntes nyugdíjpénztárak működésének szabályozását.
  • A magán-nyugdíjpénztári tagságukat megtartók számára biztosítjuk annak lehetőségét, hogy megtakarításukat valamely másik nyugdíjcélú megtakarítási formába átvigyék.

Rugalmasabb és igazságosabb nyugdíjba vonulási feltételeket!

  • Nőknek és férfiaknak egyaránt rugalmas nyugdíjkorhatárt vezetünk be. Arányosan, biztosítási matematikailag korrekt módon jutalmazzuk, azt, aki az irányadó korhatár felett tovább dolgozik, és csökkentett nyugdíj mellett a korábbi nyugdíjba vonulást is lehetővé tesszük.
  • Megszüntetjük a nyugdíjasok munkavállalási tilalmát és bevezetjük a részmunka-résznyugdíj lehetőségét, ami biztonságot teremt a részleges nyugdíjba vonulás révén, és közben lehetőséget hagy a piaci munkavégzésre.
  • Ismét bevezetjük a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjazást a korábbinál szűkebb körben, az egészséget kiugró mértékben károsító szakmákban.
  • A TB-nyugdíjrendszeren belül kialakítjuk az egyéni nyugdíjszámlát a járulékfizetés és a szolgálati idő nyomon követésére. Ezzel és a nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tételével legalább részleges kárenyhítésben részesítjük a magánnyugdíjpénztári rendszer államosításának kárvallottjait.
  • Átalakítjuk a rokkantnyugdíj-felülvizsgálati rendszert annak érdekében, hogy ne hagyjuk megélhetés nélkül a megromlott egészségű, munkavállalásra valóban képtelen embereket, valamint biztosítjuk a jogorvoslati lehetőséget a méltánytalan eljárások esetében.

Szolidárisabb nyugdíjakat és célzott segítséget a mélyszegénységben élő időseknek!

  • Garantáljuk a nyugdíjak értékállóságát. Bepótoljuk a nyugdíjminimum tíz éve elmaradt emelését.
  • Csökkentjük a nyugdíjasok között mára szélsőségessé vált különbségeket. A szerzett jogok csorbítása nélkül bevezetjük a társadalombiztosítási nyugdíjplafont. Az alacsonyabb nyugdíjakat egy ideig nagyobb mértékben emeljük.
  • Újraindítjuk a nyugdíjkorrekciós programot a nyugdíjrendszeren belüli, öröklött igazságtalanságok fokozatos kiküszöbölése érdekében, külön figyelemmel a nők aktív korban elszenvedett bérhátránya okozta különbségre.
  • A legalacsonyabb jövedelmű időseket a nyugdíjrendszeren kívüli célzott támogatásokkal segítjük, a minimumjövedelem és a normatív lakhatási támogatás bevezetésével, az energiaszegénységet csökkentő célzott programokkal, a házi segítő szolgáltatások fejlesztésével és a közgyógyellátás kiterjesztésével
  • Az Orbán-rezsim által kényszernyugdíjazottakat, a nyugdíjuktól vagy rokkant-nyugdíjuktól megfosztottakat a nemzetközi bírósági ítéletekkel összhangban kárpótoljuk.
Ezek a javaslatok összességében jelentősen előrelépést jelentenének, de természetesen nem azonosak egy átfogó, szerkezeti nyugdíjreformmal, amely a demográfiai válság és a kivándorlás tartósan negatív hatásaira keres hosszú távú megoldásokat. Egy ilyen jelentős reform szükséges szakmai és társadalmi párbeszéd feltételei jelenleg nem adottak. A kormányváltást követően azonban az új, demokratikus kormányzat kiemelkedő fontosságú feladata lesz, hogy a korábbi sérelmeken és rövid távú a pártpolitikai szempontokon túllépve keressen nemzeti konszenzust e téren. Ez már több országban sikerült – miért ne csatlakozhatna végre Magyarország is a sikeres országokhoz? Mi ezért dolgozunk!

A javaslatok indoklása

Fenntarthatóbb nyugdíjrendszert a fiatal és a középkorú munkavállalók itthon tartásáért!

A fiatalok egyáltalán nem bíznak a jelenlegi társadalombiztosítási (TB) nyugdíjrendszerben, nem remélnek a TB-ből nyugdíjat. Ugyanakkor keveset tesznek azért, hogy saját megtakarításból tudjanak majd magukról idős napjaikban gondoskodni. Míg a korábbi évtizedekben ehelyett gyakran inkább az adó- és járulékfizetés elkerülésbe menekültek vagy kényszerültek, manapság egyre többen a kivándorlást választják. Az ő helyzetüket önmagában a hagyományos TB nyugdíjrendszer reformjával nem lehet megoldani és a bizalmukat sem lehet csak ezzel visszaszerezni. Ezért széleskörű társadalmi vitát kezdünk arról, hogy milyen jelentős változásokra van szükség ahhoz, hogy ők is biztosítva láthassák időskori megélhetésüket. Az Együtt álláspontja szerint az egyik jelentős beavatkozást igénylő terület a hosszú távú megtakarítások állami ösztönzőrendszere, amely a jelenlegi rosszul célzott és rossz hatékonyságú rendszerrel szemben a társadalom széles rétegei számára sokkal jobban szolgálhatná az időskorra való felkészülést.

 

  • Ezért a rendszeres, kis összegű nyugdíjcélú megtakarításokat a jelenleginél nagyobb arányú, célzott állami támogatásokkal ösztönözzük. Emellett a cafeteria (a béren kívüli juttatások) rendszerében kiemelt adó- és járulékkedvezménnyel ösztönözzük a nyugdíjcélú munkáltatói hozzájárulásokat, szemben a mai rendszerrel, amely a látványsportokat és a luxusnyaralást támogatja elsődlegesen.

Jelenleg is létezik többféle adókedvezmény a nyugdíj-előtakarékossági célra. Azonban miközben a megszerezhető teljes állami támogatás meglehetősen sok, a támogatási arány alacsony, 20%-os.  Így az évente maximálisan elérhető 280 ezer forintos adójóváírás megszerzéséhez összesen 1,4 millió forintot kell félrerakni, azaz havonta átlagosan 116 ezer forintot. A legmagasabb jövedelműek ráadásul további, korlátlan osztalék és kamatadó kedvezményeket élvezhetnek a tartós befektetési számla (TBSZ) konstrukciók kihasználásával. Világos, hogy ez csak a magas jövedelműeknek kedvez! Ráadásul, a családi adókedvezmény miatt a gyermekeket nevelő szülők jelentős része nem tudja kihasználni az adójóváírást, és nem éri el a támogatás a szürke- és feketegazdaságba szorítottakat sem.

Az Együtt ezzel szemben azokat segítené jobban, akik számára nagy erőfeszítést és fegyelmet igényel akár havi pár ezer, esetleg 10-20-30 ezer forint megtakarítása. Ezeket a kis összegű, önkéntes, de rendszeres megtakarításokat kell a jelenleginél nagyobb arányú, közvetlen támogatással erősen ösztönözni: példaként havi 10 ezer forint befizetésére járnak havi 10 ezer forint állami támogatás. Az ennél magasabb összegeknél folyamatosan csökkenne a támogatási arány, egészen egy felső plafonig. Így mindenki részesülhetne a támogatásból, de az alacsonyabb jövedelműek esetében nagyobb lenne a támogatási arány. Ennek szellemében alakítanánk át a cafeteria rendszer mára teljesen torzzá vált kedvezmény szabályait is, a munkaadókat is erősen terelve a nyugdíjcélú megtakarítások támogatása felé.

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az ilyen rendszerek akkor a legsikeresebbek, ha mindenkit automatikusan beléptetnek az első legális munkavállalás pillanatában. Aki nem akar megtakarítani, az kiléphet a rendszerből, azonban a dolgozónak nem a belépésért, hanem a kilépésért kellene erőfeszítést tennie. A részvétel ideiglenesen is felfüggeszthető, a visszalépés könnyű.  Így érhető el az, hogy az egyre atipikusabbá váló, töredezettebb munkavállalói életpályák mellett is lakosságnak egy sokkal szélesebb köre kezdjen el önkéntesen megtakarítást gyűjteni.

A támogatás legalább részben a jelenlegi megtakarítás ösztönző rendszer átalakításából finanszírozható.

  • A szolgáltatók közötti verseny élénkítése és a költségek csökkentése érdekében hatékonyabb struktúrát alakítunk ki a megtakarítások kezelésére, átjárhatóbbá tesszük a különböző nyugdíjcélú megtakarítási formákat, és egyetlen összevont adókedvezmény-keretet alakítunk ki. A befektetési teljesítmény javításának érdekében javítjuk az önkéntes nyugdíjpénztárak működésének szabályozását.

A nyugdíj célú megtakarítások kezelése most az intézményszabályozás és az adószabályzás által széttöredezett, ezért nem elég átlátható és hatékony intézményrendszerben történik.  Külön-külön adókedvezmények vonatkoznak az önkéntes nyugdíjpénztárakra, a nyugdíj-előtakarékossági számlákra és a nyugdíjbiztosításokra és a TBSZ-re. Az adókedvezmények összevonása és a megtakarítások intézménytípusok közötti hordozhatóságának lehetővé tétele önmagában jelentősen növelné a versenyt, ami a megtakarítók javát szolgálná. Középtávon a legjobb nemzetközi példák alapján egy olyan struktúrát kell létrehozni, amelyben egy központosított adminisztratív szerv közvetítene a megtakarítók és a befektetés kezelők között, anonimizálva kezelve az ügyféladatokat és versenyeztetve a piaci szolgáltatókat. Egy ilyen rendszerben jelentősen csökkennének a marketing költségek, a pénzügyileg tudatos megtakarítók szabadon hozhatnának befektetési döntéseket, a pénzügyileg képzetlen tömegek érdekeit viszont független szakemberek tudnák képviselni.

  • A magán-nyugdíjpénztári tagságukat megtartók számára biztosítjuk annak lehetőségét, hogy megtakarításukat valamely másik nyugdíjcélú megtakarítási formába átvigyék. A kis létszámú tagság miatt a megmaradt magán-nyugdíjpénztárak önálló intézményként nem üzemeltethetőek hatékony módon. Ezért a megmaradt tagok számára az adná a legnagyobb biztonságot, ha megtakarításukat átvihetnék az önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokat kezelő valamelyik intézménybe.

Rugalmasabb és igazságosabb nyugdíjba vonulási feltételeket!

Míg 2010 előtt a nyugdíjba vonulási kedvezmények rendkívül széttagoltak voltak és sokszor inkább a különböző csoportok érdekérvényesítési képességeit tükrözték, az Orbán-kormány szigorításaival átesett a ló másik oldalára: jelenleg a fejlett világban példa nélküli a magyar nyugdíjrendszer merevsége, amely szinte semmilyen módon nem veszi figyelembe az egyéni élethelyzetek közötti különbségeket és az egészségügyi állapotot. Ezáltal a rendszer embertelenül rugalmatlanná vált. Az egyetlen kivétel a nők40 szabály, amely viszont az arra nem jogosult nőket és az összes férfit hátrányba hozza, nekik kell emiatt tovább dolgozniuk.

Egy rugalmasabb és fair módon kialakított nyugdíjba vonulási szabályozás ezzel szemben nemcsak az egyének és a családok, de az egész társadalom érdekeit szolgálná.

  • Nőknek és férfiaknak egyaránt rugalmas nyugdíjkorhatárt vezetünk be. Arányosan, biztosítási matematikailag korrekt módon jutalmazzuk azt, aki az irányadó korhatár felett tovább dolgozik, és csökkentett nyugdíj mellett a korábbi nyugdíjba vonulást is lehetővé tesszük. Megszüntetjük a nyugdíjasok munkavállalási tilalmát és bevezetjük a részmunka-résznyugdíj lehetőségét, ami biztonságot teremt a részleges nyugdíjba vonulás révén, és közben lehetőséget hagy a munkavégzés részleges folytatására.

Az Együtt arányosan magasabb nyugdíj kifizetésével mindenkit arra fog ösztönözni, hogy minél tovább hasznosítsa tudását, tapasztalatát. Ugyanakkor, aki megteheti, vagy egészségi állapota vagy családi helyzete miatt kénytelen, az pár évvel hamarabb is elmehet majd nyugdíjba, arányosan csökkentett nyugdíj mellett. A növelés és a csökkentés mértéke biztosításmatematikai korrekt módon kerül kiszámításra, így nem rontja a rendszer fenntarthatóságát és értelmetlenné válik a nyugdíj melletti munkavégzés korlátozása is. Emellett innovatív javaslatunk a részmunka-résznyugdíj rendszerének kialakítása, hiszen ez lenne az egyének és a társadalom számára egyaránt legkedvezőbb megoldás. Ennek révén még évekig hasznosulhatna a hiányszakmákban a tapasztalt szakemberek tudása, illetve több szolgálati időt tudnának szerezni azok, akiknek töredezett volt az életpályájuk és így az időskori szegénység fenyegeti őket. Ugyanakkor több idő maradna a családi feladatokra és az egészség megőrzésére, miközben az aktív és a nyugdíjas életszakasz közötti átmenet sokkal fokozatosabbá válna. Sokan a részmunka lehetősége miatt valószínűleg jóval tovább a munkaerőpiacon maradnának, így végül a nyugdíjuk is magasabb lehetne. Ráadásul családpolitikánk részeként lehetővé tennénk azt is, hogy a család igénye esetén a még aktív korú nagyszülő menjen a szülők helyett gyed-re. Egy ilyen rendszer azért is igazságosabb lenne, mert nem tenne különbséget a nők s a férfiak lehetőségei között, ellentétben a mai szabályozással.

  • Ismét bevezetjük a korengedményes nyugdíjazást a korábbinál szűkebb körben, az egészséget kiugró mértékben károsító szakmákban. A különböző szakmák egészség károsító hatása nagyon megváltozott az elmúlt évtizedek során, ugyanakkor a megnövekedett stressz és a hosszabb aktív életpálya olyan pályákon is egészségügyi problémákat  okoz, amelyek korábban nem szerepeltek a kivételként szabályozott körbe. Evidens, hogy minél több a kivétel, annál tovább kell minden más munkavállalónak dolgoznia – hiszen valakinek finanszíroznia kell a rendszert. Ezért az érintett szakmák szigorú felülvizsgálatával, és az egészségkárosító munkakörben foglalkoztató munkaadók nagyobb felelősségvállalása mellett, szűk körben ismét bevezethető a korengedmény.
  • A TB-nyugdíjrendszeren belül kialakítjuk az egyéni nyugdíjszámlát a járulékfizetés és a szolgálati idő nyomon követésére. Ezzel és a nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tételével legalább részleges kárenyhítésben részesítjük a magánnyugdíjpénztári rendszer államosításának kárvallottjait. Mivel a Fidesz kormány felélte és sajnos csak kis részben fordította államadósság csökkentésre az államosított nyugdíjvagyont, a 3000 Mrd forint visszaadására reálisan nincs mód, az irreális terhet jelentene a magyar társadalomnak. A nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tétele azonban a valóságban javítana a kiraboltak helyzetén.
  • Átalakítjuk a rokkantnyugdíj-felülvizsgálati rendszert annak érdekében, hogy ne hagyjuk megélhetés nélkül a megromlott egészségű, munkavállalásra valóban képtelen embereket, valamint biztosítjuk a jogorvoslati lehetőséget a méltánytalan eljárások esetében. Jelen javaslatnak nem része rokkantnyugdíj-rendszer átfogó értékelése és felülvizsgálata. Egyértelműen célként kell azonban kijelölni a jelenlegi embertelenségek megszűntetését. Senki sem maradhat ellátás nélkül, különösen nem önhibáján kívül, az Orbáni önkény következményeként!

Szolidárisabb nyugdíjakat és célzott segítséget a mélyszegénységben élő időseknek!

Ahogy az egész társadalmat, úgy a nyugdíjas társadalmat is egyre jobban megosztja az Orbán-kormány. Mára szélsőségessé váltak a nyugdíjasok közötti különbségek. Körülbelül 55 ezer olyan öregségi nyugdíjas van, aki 50 ezer forintnál akár jóval kevesebbet kap havonta, és még ezen felül vannak például a korhatár alatti rokkantak vagy a súlyos egészségkárosodással élők. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, a nyugdíjminimum havi 28.500 forintos értéke 2008 óta nem emelkedett, így az infláció miatt vásárlóértékének több mint harmadát elveszítette. Eközben folyamatosan emelkedik a kiemelkedően magas nyugdíjban részesülők száma. Ma már 18 ezren kapnak havi 300 ezer forintnál magasabb nyugdíjat, néhány nyugdíj pedig megközelíti a havi 2 millió forintot!

Ezen a helyzeten nem a különbségeket még tovább növelő és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát aláásó 13. havi nyugdíjjal, hanem épp ellenkezőleg, a különbségeket mérséklő beavatkozásokkal kell segíteni. A 13. havi nyugdíj csak rontana ezen a problémán, hiszen ha a sokszázezres-milliós nyugdíjjal rendelkezőknek 13. havi juttatást adunk, akkor nem marad pénz a súlyos szegénységgel küzdő idősek helyzetének javítására. Természetesen tiszteletben tartjuk a szerzett jogokat és elismerjük azt, hogy többlet járulékfizetésért többlet nyugdíj jár. Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy az extrém magas nyugdíjak megjelenését nem az okozza, hogy néhányan ennyivel többet dolgoztak aktív életükben, mint mások, hanem a szabályok változása. Jelenleg például jelentős különbség van az azonos szakmában, hasonló pályafutás után nyugdíjba vonulók nyugdíja között aszerint, hogy pár évvel korábban vagy később mentek nyugdíjba. Ez a nyugdíj-megállapítási szabályok, a személyi jövedelemadó-rendszer, és a makrogazdasági környezet változásai miatt alakult ki, ezért szükség van a szabályozási rendszer korrekciójára.

  • Garantáljuk a nyugdíjak értékállóságát.
  • Bepótoljuk a nyugdíjminimum tíz éve elmaradt emelését. 2008 óta közel 10 ezer forintot veszített értékéből a nyugdíjminimum, ennek korrigálása a szolidaritás minimálisan szükséges lépése.
  • Csökkentjük a nyugdíjak között mára szélsőségessé vált különbségeket. A szerzett jogok csorbítása nélkül bevezetjük a társadalombiztosítási nyugdíjplafont 500 ezer forintnál, az új megállapítású nyugdíjak nem lehetnek ennél magasabbak. Az alacsonyabb nyugdíjakat egy ideig nagyobb mértékben emeljük. A kötelező állami nyugdíjrendszerek célja az időskori elszegényedés megelőzése, nem pedig az átlagosnál akár jóval magasabb életszínvonal megőrzése. A nyugdíjplafon előre tekintő bevezetésével fokozatosan kiegyensúlyozottabbá, igazságosabbá tehető a rendszer. Az átalakított önkéntes megtakarítás ösztönző rendszer (lásd 1. pont) révén pedig, részben akár állami támogatással, a kötelező nyugdíjrendszeren kívül lehet bebiztosítani a korábban megszokotthoz közelítő életszínvonal fenntartását.
  • Újraindítjuk a nyugdíjkorrekciós programot a nyugdíjrendszeren belüli, öröklött igazságtalanságok fokozatos kiküszöbölése érdekében. A szabályok és a gazdasági környezet változásai miatt számos aránytalanság alakult ki a különböző évjáratokban nyugdíjba vonulók között. Ezeknek a járulékfizetési különbségekkel nem indokolt eltéréseknek a felülvizsgálatát és korrekcióját folytatni kell. Külön figyelmet kell fordítani a nők abból fakadó hátrányára, hogy a gyermekvállalás és a beteg, idős rokonok gondozása, valamint a nemi alapú bérdiszkrimináció miatt aktív életpályájuk jellemzően rövidebb és átlagos jövedelmük alacsonyabb, mint a hasonló végzettséggel és munkakörben dolgozó férfiaké, így nyugdíjuk is jóval alacsonyabb lesz. Ennek korrigálására nem a nőknek csak egy limitált csoportját elérő nők40 program a hatékony és igazságos módszer, olyan megoldásra van szükség, ami arányosabban korrigálja a gender alapú hátrányokat.
  • A legalacsonyabb jövedelmű időseket a nyugdíjrendszeren kívüli célzott támogatásokkal segítjük, elsősorban a minimumjövedelem és a normatív lakhatási támogatás bevezetésével, az energiaszegénységet csökkentő célzott programokkal, a házi segítő szolgáltatások fejlesztésével és a közgyógyellátás kiterjesztésével. Az idős kori mélyszegénység problémáját nem lehet csak a nyugdíjrendszer eszközeivel kezelni. Ehelyett a egyéb célzott támogatásokkal kell a legszegényebb idősek helyzetén javítani, más mélyszegénységben élőkhöz hasonló módon. A nyugdíjminimum és a minimumjövedelem kapcsolatát úgy kell kialakítani, hogy a töredezett munkaerőpiaci életpályával rendelkezők esetében is megmaradjon a járulékfizetésre való ösztönzés.
  • Az Orbán-rezsim által kényszernyugdíjazottakat, a nyugdíjuktól vagy rokkant-nyugdíjuktól megfosztottakat a nemzetközi bírósági ítéletekkel összhangban kárpótoljuk. Az Együtt szerint csak akkor építhető újra egy igazságos köztársaság, ha az Orbán-rendszer jogsértéseit elismerjük és a társadalom teherbíró képességét figyelembe véve legalább részben jóvátesszük. Csakúgy, mint más esetekben, a nyugdíj jogosultságaikban megkárosítottak esetében is a nemzetközi bírósági ítéletekkel összhangban lévő kárpótlásokat tartjuk indokoltnak.