Alapszabály

a módosításokkal egységes szerkezetben

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban. Ptv.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezéseinek megfelelően a következők szerint állapítjuk meg az alábbi párt változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát:

 

  1. A párt neve, székhelye, hatóköre, logója

1.1. A párt neve: Együtt – a Korszakváltók Pártja

1.2. A párt székhelye: 1065 Budapest, Nagymező utca 4., 3. emelet

1.3. A párt hatóköre országos.

1.4. A párt logója a következő:egyutt_logo57x57-01

1.5. A párt a Ptv. rendelkezései magára nézve kötelezőnek ismeri el.

2. A párt célja és tevékenysége

2.1. A párt célja, hogy az alkotmányos demokrácia helyreállítása, a gazdasági és társadalmi gyarapodás, a szolidaritás, a nemzeti öntudat erősítése és az európai integráció támogatása érdekében a közhatalmi döntéseket jogszerű politikai eszközökkel befolyásolja.

2.2. Olyan értékközösséget alkotunk, amelynek tagjai mindenekelőtt tiszteletben tartják a másik ember jogait, értékeit és érdekeit. Fontosnak tartjuk az esélyegyenlőséget, ezért arra törekszünk, hogy a hátrányos helyzetűek, a rászorulók, különös tekintettel a rászoruló gyermekekre, azonos esélyekkel rendelkező, teljes jogú tagjai lehessenek a társadalomnak. Hiszünk a tiszta, korrupciómentes piaci verseny erejében és hasznában. Tiszteletben tartjuk mindenki jogát arra, hogy – amíg mások jogait nem sérti – a saját maga által választott módon élhesse az életét. Tiszteletben tartjuk továbbá a jövő generációk érdekeit, arra törekszünk, hogy környezetünket azonos vagy jobb állapotban adjuk át a gyermekeinknek. Magyarország tágabb közösségének a hozzánk hasonlóan demokratikus elveket valló Európai Uniót tekintjük.

2.3. A párt a 2.1. pontban meghatározott céljainak elérése érdekében (alapcél szerinti tevékenység) a) szimpatizánsokat és támogatókat gyűjt, 2 b) együttműködik a céljaival egyetértő más civil és politikai szervezetekkel, mozgalmakkal, c) politikai kérdésekben véleményt nyilvánít, d) tagjainak, szimpatizánsainak és támogatóinak részvételével politikai akciókat szervez, e) tagjainak, szimpatizánsainak és támogatóinak bevonásával, a vele együttműködő civil és politikai szervezetekkel, mozgalmakkal konzultálva közpolitikai programokat alkot, f) jelölteket állít az országgyűlési képviselők, az európai parlamenti képviselők, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.

2.4. A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdasági-vállalkozási tevékenységeket folytathatja:

a) politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet,

b) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti,

c) egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet, és

d) a pénzeszközeit – részvényvásárlás kivételével – értékpapírba fektetheti.

3. A párt tagjai

3.1. A párt tagja lehet minden olyan cselekvőképes természetes személy, aki

a) az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható,

b) a párt célkitűzéseivel egyetért,

c) az alapszabály, a küldöttgyűlés, az Országos Politikai Tanács és az elnökség döntéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el,

d) a tagdíj megfizetését vállalja,

e) nem tagja más pártnak,

f) nyilatkozik arról, hogy fa) nem gyakorolt sem formálisan, sem ténylegesen irányítási vagy felügyeleti jogot a 1944. december 21. és 1990. február 14. között az állambiztonsági tevékenységet végző magyar állami szervek felett, fb) nem volt az fa) alpont szerinti szervek titkos vagy szigorúan titkos állományú munkatársa, és fc) az fa) alpont szerinti szerveknek titokban, fedéssel és fedőnévvel jelentést nem adott, azokkal hivatalos kapcsolatként, társadalmi kapcsolatként vagy alkalmi kapcsolatként nem állt kapcsolatban, valamint

g) rendelkezik a párt két tagjának ajánlásával.

3.2. A belépési nyilatkozatot a párt

d) alpont szerinti választókerületi szervezet elnökéhez kell benyújtani, amely tartalmazza

a) a belépni kívánó személy természetes személyazonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, születési helye, születési ideje és anyja születési családi és utóneve),

b) lakcímét, értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, 3

c) a tagsági feltételeknek való megfelelésről szóló nyilatkozatot, a belépési szándék, valamint a

3.1. pontban foglaltak vállalásának kinyilvánítását,

d) a választókerületi szervezethez való tartozást,

e) a belépni kívánó személy más pártban való tagsági viszonyáról szóló nyilatkozatot,

f) a belépési nyilatkozatban, illetve a

3.7. c) alpontjában meghatározott változás-bejelentésben megjelölt, továbbá a 3.20. pont szerinti tagnyilvántartás részét képező személyes adatoknak a belépési nyilatkozat előterjesztéséről a tagsági jogviszony fennállásáig (ideértve a kizárásról szóló döntés bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás további rendes jogorvoslattal nem támadható lezárását is) történő kezeléséhez való – a taggal való kapcsolattartás, a tagságból fakadó jogok gyakorlása, illetve a tagságból fakadó kötelezettségek ellenőrzése érdekében történő – hozzájárulást, g) az ajánló tagok családi és utónevét, tagsági számát vagy lakcímét, valamint aláírását, h) a belépni kívánó személy aláírását.

3.3. A választókerületi szervezet elnöke a benyújtott belépési nyilatkozatot harminc napon belül megvizsgálja abból a szempontból, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban meghatározott követelményeknek; megfelelés hiányában a belépni kívánó személyt hiánypótlásra kötelezi. A választókerületi szervezet elnöke a hiánypótlással nem érintett belépési nyilatkozatot a harmincnapos határidő elteltét követő harminc napon belül, illetve a hiánypótlás eredményeként benyújtott belépési nyilatkozatot az annak beérkezését követő harminc napon belül a választókerületi taggyűlés elé terjeszti. A belépési nyilatkozat elfogadásáról a választókerületi taggyűlés dönt, a döntés érvényességéhez azonban az elnökség jóváhagyása is szükséges. A belépési nyilatkozatot és a választókerületi taggyűlés döntését a választókerületi szervezet elnöke a döntéstől számított három napon belül megküldi az elnökség részére, amely annak jóváhagyásáról a beérkezést követő harminc napon belül határoz. Az elnökség a belépési nyilatkozat elfogadásának jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha a belépni kívánó személy a 3.1. pontban meghatározott feltételeknek nem felel meg, a belépési nyilatkozat nem tartalmazza a 3.2. pontban foglaltakat vagy a belépés a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét sérti. Az elnökség dönthet a belépési nyilatkozat elfogadásának jóváhagyásáról szóló határozatának legfeljebb kilencven nappal történő elhalasztásáról, ha az adott választókerületben a taglétszám növekedése három hónap alatt meghaladja a korábbi taglétszám felét. A tagsági jogviszony a választókerületi taggyűlés döntésének az elnökség általi jóváhagyásával jön létre.

3.4. A választókerületi taggyűlésnek a belépési nyilatkozat elfogadását elutasító, valamint az elnökségnek a jóváhagyás megtagadásáról hozott döntéséről a kérelmezőt értesíteni kell. Ha a választókerületi taggyűlés a belépési nyilatkozat elfogadását elutasítja, vagy az elnökség a belépési nyilatkozat elfogadását nem hagyja jóvá, az értesítéstől számított harminc napon, illetve amennyiben a választókerületi szervezet vagy az elnökség a 3.3. pontban meghatározott határidőket nem tartja be, a határidők leteltét követő kilencven napon belül beérkező írásbeli fellebbezésében a kérelmező kérheti, hogy a tagfelvétel tárgyában az Országos Politikai Tanács hozzon döntést. A fellebbezést az elnökséghez írásban kell benyújtani, arra a 3.9. pontot megfelelően alkalmazni kell. A fellebbezésről az Országos Politikai Tanács a soron következő 4 ülésén dönt. Ha az Országos Politikai Tanács a belépési nyilatkozatot elfogadja, a tagsági jogviszony az Országos Politikai Tanács döntésével jön létre.

3.5. Az elnökség a párthoz való csatlakozásra meghívhat olyan természetes személyeket, akik a 3.1. pontban meghatározott feltételeknek megfelelnek; az így meghívott személyeknek a tagsági jogviszony létesítéséhez ajánlásra nincs szükségük. A meghívást a meghívott személy a 3.2. pont a)-f) és h) pontban meghatározottakat tartalmazó belépési nyilatkozatnak az elnökség részére való megküldésével fogadja el. A meghívott személy tagsági jogviszonya a belépési nyilatkozatnak az elnökség általi kézhezvételével jön létre.

3.6. A párt tagja jogosult

a) részt venni a párt valamely választókerületi szervezetének munkájában, annak taggyűlésén részt venni, ott felszólalni, indítványokat tenni, valamint szavazni,

b) az alapszabályban meghatározottak szerint párttisztséget viselni,

c) részt venni a párt rendezvényein, illetve jelen legyen a párt bármely testületének ülésén, azzal, hogy indokolt esetben a testület zárt ülés tartását rendelheti el,

d) véleményét a párt fórumain írásban vagy szóban szabadon kifejteni és terjeszteni,

e) kérésére a párt szerveitől megfelelő tájékoztatást kapni,

f) a párton belül bármely kérdésben politikai kezdeményezést tenni, ahhoz támogatást szervezni, vagy mások kezdeményezéséhez csatlakozni,

g) igénybe venni a párt politikai, erkölcsi és jogi védelmét minden olyan esetben, amikor tagsága vagy a párt nevében végzett jóhiszemű politikai tevékenysége miatt hátrányok vagy megalapozatlan vádak érik.

3.7. A párt tagja

a) köteles megtartani az alapszabály rendelkezéseit, a küldöttgyűlés, az Országos Politikai Tanács és az elnökség határozatait,

b) köteles elősegíteni a párt céljainak elérését,

c) köteles a 3.2. pontban meghatározott adataiban bekövetkező változásokat haladéktalanul az elnökségnek bejelenteni,

d) köteles rendszeresen ellenőrizni a belépési nyilatkozatban, illetve az c) alpontja szerinti változás-bejelentésben megjelölt elektronikus levélcímére érkező küldeményeket,

e) köteles a tagdíjat megfizetni,

f) nem létesíthet vagy tarthat fenn más párttal tagsági jogviszonyt,

g) nem veszélyeztetheti a párt céljainak megvalósítását.

3.8. A párt szervei által hozott jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütköző határozat hatályon kívül helyezését a párt bármely tagja kérheti a bíróságtól. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a párt ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna, azzal, hogy a határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat 5 végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban a bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

3.9. Ha az alapszabály vagy jogszabály kifejezetten a tag írásbeli értesítését kívánja meg, azt a belépési nyilatkozatban, illetve a 3.7. pont c) alpontja szerinti változás-bejelentésben megjelölt értesítési címre küldött ajánlott vagy tértivevényes postai küldeménnyel kell közölni. Az értesítést az átvétel napján közöltnek kell tekinteni, ha azt a postai kézbesítésre vonatkozó szabályok szerint átvették. Ha a címzett a küldemény átvételét megtagadta, a megtagadás napján az értesítést közöltnek kell tekinteni. Az értesítést a küldeménynek a feladóhoz való visszaérkezésének napján közöltnek kell tekinteni, ha az azért volt kézbesíthetetlen, mert a címzett ismeretlen helyre költözött vagy az „Nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz. Ha az alapszabály vagy jogszabály kifejezetten írásbeli értesítést nem kíván meg, a belépési nyilatkozatban, illetve a 3.7. pont c) alpontja szerinti változás-bejelentésben megjelölt elektronikus levélcímre elküldött elektronikus üzenetben foglaltakat a címzett elektronikus üzenetben történő visszaigazolásának kézhezvételekor, ennek hiányában – a 3.7. pont d) alpontjára is tekintettel – az elküldéstől számított negyedik napon közöltnek kell tekinteni.

3.10. A tagsági jogviszony megszűnik a tag

a) kilépésével,

b) kizárásával,

c) halálával,

d) az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán való választhatóságának elvesztésével.

3.11. A kilépést a tag írásban közli az elnökséggel. A tagsági jogviszony a kilépésről szóló nyilatkozatnak az elnökség általi kézhezvételével szűnik meg.

3.12. Az elnökség – az etikai bizottság, valamint az érintett választókerületi szervezet elnöke véleményének megismerését követően – kizárhatja azt a tagot,

a) akinek bíróság bűncselekmény elkövetése miatt a büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapította,

b) aki az alapszabály rendelkezéseit szándékosan megszegte,

c) aki legalább hathavi tagdíjjal megegyező összegű tagdíj-hátralékot halmozott fel, és azt az elnökség írásbeli, az ismételt mulasztás esetére a jogkövetkezményre kifejezetten utaló felszólítása ellenére, az abban megjelölt, harminc napnál nem rövidebb határidőn belül nem fizette meg, vagy

d) aki a küldöttgyűlés, az Országos Politikai Tanács vagy az elnökség döntésével szándékosan ellentétes magatartást tanúsított.

3.13. A tagsági jogviszony 3.10. pont d) alpont szerinti okból történő megszűnését az elnökség állapítja meg. 6

3.14. Ha a tag a tagdíjtartozását az elnökségnek, illetve fellebbezés benyújtása esetén az Országos Politikai Tanácsnak a kizárásról való döntéséig hiánytalanul megfizeti, az elnökség, illetve az Országos Politikai Tanács a tag kizárását mellőzi.

3.15. A tagsági jogviszony megszűnésének 3.13. pont szerinti megállapításáról, illetve a kizárásról hozott elnökségi döntés előtt lehetőséget kell adni az érintett tagnak, hogy védekezését az elnökség ülésén előadja. Az elnökség ülésére az érintett tagnak az ülés előtt legalább öt nappal közölt meghívót kell küldeni. A meghívóhoz csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnésének megállapítására, illetve a kizárásra vonatkozó indítványt, amely tartalmazza a tagsági jogviszony megszűnését, illetve a kizárást megalapozó tényeket, körülményeket, az azokat alátámasztó bizonyítékokat, valamint az etikai bizottság és az érintett választókerületi szervezet elnöke véleményét. Az elnökség döntését – amely tartalmazza a tagsági jogviszony megszűnését, illetve a kizárást megalapozó tényeket, körülményeket, az azokat alátámasztó bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást – a taggal írásban kell közölni.

3.16. Az elnökség döntésének közlésétől kezdve a tag a tagsági jogviszonyból eredő jogait nem gyakorolhatja, illetve nem terhelik a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségek.

3.17. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének 3.13. pont szerinti megállapításáról, illetve a kizárásáról hozott döntés közléstől számított harminc napon belül beérkező írásbeli fellebbezésében kérheti, hogy a jogviszonya 3.10. pont d) alpontja szerinti megszűnése, illetve a kizárása tárgyában az Országos Politikai Tanács hozzon döntést. Ha az elnökség döntését tartalmazó küldemény azért volt kézbesíthetetlen, mert a címzett ismeretlen helyre költözött vagy az „Nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz, és az érintett a fellebbezésében valószínűsíti, hogy a küldemény átvételére önhibáján kívül nem volt képes, a fellebbezés előterjesztésének határideje az elnökségi döntésről való tudomásszerzéstől számítandó. A fellebbezést az elnökséghez kell írásban benyújtani, arra a 3.9. pontot megfelelően alkalmazni kell.

3.18. Az Országos Politikai Tanács a fellebbezésről a soron következő ülésén dönt. A jogviszony 3.10. pont d) alpontja szerinti megszűnéséről, illetve a kizárásról való döntés előtt lehetőséget kell adni az érintett tagnak, hogy védekezését az Országos Politikai Tanács ülésén előadhassa. A tagsági jogviszony a fellebbezés beérkezésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltével, illetve az Országos Politikai Tanácsnak a jogviszony 3.10. pont d) alpontja szerinti megszűnéséről, a kizárásról, illetve a törlésről hozott döntésével szűnik meg. Az Országos Politikai Tanács döntését – amely tartalmazza a tagsági jogviszony megszűnését, illetve a kizárást megalapozó tényeket, körülményeket, az azokat alátámasztó bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást – a taggal írásban kell közölni.

3.19. Ha a tag a 3.12. pont b) vagy d) pontjában meghatározott magatartást tanúsított, a cselekmény tárgyi súlya azonban csekély, az elnökség a tagot – az etikai bizottság, valamint az érintett választókerületi szervezet elnöke véleményének megismerését követően – a 3.15. és 3.17-3.18. pontban meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával megrovásban 7 részesítheti. A megrovással az elnökség a tag magatartása miatti elmarasztalását fejezi ki; az a tagnak a tagsági jogviszonyát, az abból fakadó jogokat és kötelezettségeket egyebekben nem érinti. A párt tagjával szemben a kizáráson és a megrováson kívül a Ptk. 3:71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyéb jogkövetkezmény nem alkalmazható. 3.20. A párt tagjairól – a 3.2. pont f) alpontja szerinti hozzájárulásra tekintettel – az elnökség hiteles nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a 3.2. pont a)-b) és d)-e) alpontjában meghatározott adatokat, valamint az alapszabályban meghatározott egyes tisztségekre vonatkozó adatokat, illetve azok változásait a változás időpontjának és az annak alapjául szolgáló nyilatkozatnak vagy döntésnek a megjelölésével, továbbá a tagdíjfizetésre vonatkozó adatokat.

4. A párt küldöttgyűlése

4.1. A küldöttgyűlés a párt legfőbb, döntéshozó szerve, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály megállapítása és módosítása,

b) a párt elnökének, két alelnökének, az elnökség további tagjainak, az Országos Politikai Tanács elnökének és további tagjainak az 5.10. pont, az 5.15. pont, illetve a 6.14. pont a) alpontja hatálya alá nem eső megválasztása, illetve az alapszabály szerinti visszahívása,

c) az elnökség beszámolójának elfogadása,

d) a párt köztársaságielnök-jelöltjéről, miniszterelnök-jelöltjéről és a kormányzati szerepvállalásáról való döntés,

e) a párt más párttal való összeolvadásának, más pártba való beolvadásának, más pártnak a pártból történő kiválásnak, a pártnak két vagy több pártra történő különválásának vagy feloszlásának kimondása,

f) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

4.2. A küldöttgyűlésen szavazati joggal, küldöttként vehetnek részt az elnökség és az Országos Politikai Tanács tagjai, a választókerületi szervezetek elnökei, valamint a választókerületi szervezetek által titkos szavazáson a 9.6. pont szerint választott küldöttek. A választókerületi szervezetek által választott küldöttek száma összesen százhat. Az egyes választókerületi szervezetek között a megválasztható küldöttek száma a tagnyilvántartás szerinti taglétszámuk alapján oszlik meg olyan módon, amint az országgyűlési képviselők választásán a mandátumszerzésre jogosult országos pártlisták között a mandátumokat el kell osztani, azzal, hogy egy választókerületi szervezet sem választhat ötnél több küldöttet.

4.3. A küldöttgyűlést legalább évi egy alkalommal össze kell hívni. A küldöttgyűlést az elnökség hívja össze. A küldöttgyűlés a párt székhelyétől eltérő, a meghívóban megjelölt helyszínen is megtartható. A küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a számvizsgáló bizottság, az Országos Politikai Tanács tagjainak legalább kétharmada vagy a tagok legalább egyötöde – az ok és cél megjelölésével – kéri. 8 A küldöttgyűlés összehívására az elnökség a meghívót úgy küldi meg a küldötteknek, hogy a meghívó közlése legalább nyolc nappal az ülés tervezett időpontját megelőzően megtörténjen. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a küldötti álláspont kialakításához szükséges részletezettségű napirendet, valamint ahhoz csatolni kell egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó írásbeli előterjesztéseket, amelynek tartalmaznia kell a küldöttgyűlés döntésére vonatkozó szövegszerű javaslatot.

4.3./A. A küldöttek egyötöde a meghívóban nem szereplő napirendi pont küldöttgyűlési megtárgyalását az elnökségnél az írásbeli előterjesztés megküldésével kérheti. A napirend kiegészítése iránti kérelemnek a küldöttgyűlést megelőző tizenharmadik nap, illetve a meghívó közlését követő harmadik nap közül a későbbi időpontban kell az elnökséghez beérkeznie. A napirend kiegészítéséről az elnökség határoz. Ha a napirend kiegészítésére irányuló kérelmet az elnökség elutasítja, a küldöttgyűlés a napirend kiegészítéséről a napirend elfogadása előtt határoz.

4.4. A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint a fele személyesen jelen van. Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, legalább három, de legfeljebb tizenöt napon belüli időpontban, változatlan napirenddel megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés helyét és időpontját az eredeti meghívónak kell tartalmaznia, továbbá abban a küldöttek figyelmét kifejezetten fel kell hívni a megismételt küldöttgyűlés határozatképességére vonatkozó alapszabályi rendelkezésre és a távollét következményeire. A megismételt ülés a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében.

4.5. A küldöttgyűlés a kezdetén a küldöttek közül nyílt szavazással levezető elnököt, jegyzőkönyv-vezetőt, továbbá két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ. A küldöttgyűlés ezt követően határoz esetlegesen a napirend kiegészítéséről, valamint a napirend elfogadásáról. A meghívóban nem szereplő napirendi pont a 4.3./A. pont szerinti eljáráson kívül csak akkor vehető fel a küldöttgyűlés napirendjére, ha a küldöttgyűlésen a küldöttek legalább háromnegyede jelen van, és a javasolt napirendi pont felvételét egyhangúan megszavazzák.

4.6. A küldöttgyűlés az egyes napirendi pontokat az elfogadott napirend szerinti sorrendben tárgyalja meg. A napirendi ponthoz érkező hozzászólásokat követően a levezető elnök a napirendi pont vitáját lezárja. Döntést igénylő napirendi pont esetén a küldöttgyűlés először az előterjesztésben szereplő döntési javaslathoz benyújtott, szövegszerű módosító javaslatokról szavaz, majd a döntési javaslatnak az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetű szövegéről határoz. A szavazások eredményét a levezető elnök szóban hirdeti ki.

4.7. A küldöttgyűlés a határozatait a 4.8. pontban meghatározott kivételekkel a jelenlévő küldöttek több mint felének igenlő szavazatával hozza meg, azzal, hogy a határozatképességnek minden határozat vonatkozásában fenn kell állnia. Szavazógép segítségével lebonyolított szavazáson jelenlévőnek azt a küldöttet kell tekinteni, aki a szavazógép segítségével szavazatot adott le. A küldöttgyűlésen a szavazás a küldöttgyűlés döntése szerint kézfelemeléssel, szavazógép segítségével vagy szavazólapok útján történik. A szavazógéppel való szavazás – a 9 küldöttgyűlés eltérő döntése hiányában – titkos. A 4.1. pont b) alpontja szerinti tisztségviselők megválasztása során szavazógép vagy szavazólapok útján titkos szavazást kell tartani.

4.8. A 4.1. pont a) alpontja – ideértve a 2.1. pont módosítását is – és e) alpontja szerinti döntéshez az összes küldött több mint felének szavazata szükséges.

4.9. A küldöttgyűlésről a megválasztott jegyzőkönyv-vezető jegyzőkönyvet készít, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával lát el. A jegyzőkönyv tartalmazza a küldöttgyűlés helyét és idejét, a napirendet, az elhangzott felszólalások lényeges tartalmát, a döntések tartalmát, a határozatképesség fennállását, valamint az azt támogatók, illetve ellenzők arányát. A jegyzőkönyvhöz jelenléti ívet kell csatolni, amely tartalmazza a részt vevő küldöttek nevét, lakcímét és saját kezű aláírását. Amennyiben a küldöttgyűlés az ott jelen nem levő személyeket is érintő döntést hoz, a döntést az érintettekkel az elnökségnek három munkanapon belül közölnie kell.

4.10. A küldött e tevékenységért díjazásban vagy költségtérítésben nem részesül.

5. Az Országos Politikai Tanács

5.1. Az Országos Politikai Tanács

a) rendszeresen állást foglal a párt politikáját érintő stratégiai kérdésekről és a kiemelkedő jelentőségű, aktuális politikai kérdésekről,

b) felügyeli a párt választási felkészülését, a jelöltállítási folyamatot és a választásiprogramalkotást,

c) az elnökség javaslatára elfogadja a párt éves költségvetését, valamint a 10.12. pont szerinti pénzügyi kimutatást,

d) meghatározza az éves tagdíjat,

e) az elnökség javaslatára dönt a párt által az országgyűlési képviselők általános választásán és az európai parlament magyar tagjainak választásán állított jelöltek személyéről és sorrendjéről, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán állítandó jelöltek kiválasztásának tartalmi és eljárási szabályairól, valamint a más pártokkal az országgyűlési képviselők általános választására, az európai parlament magyar tagjainak választására, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására kötendő együttműködésről,

f) pártokkal vagy civil szervezetekkel stratégiai együttműködési megállapodást köthet,

g) dönt mindazokban a kérdésekben, amelyet az alapszabály a hatáskörébe utal.

5.1./A. Az Országos Politikai Tanács elnöke

a) összehangolja az Országos Politikai Tanács munkáját,

b) a párt elnökségében képviseli az Országos Politikai Tanács álláspontját,

c) közreműködik a párt álláspontjának a nyilvánosság előtti megjelenítésében, valamint

d) ellátja az alapszabály szerinti feladatait.

5.2. Az Országos Politikai Tanácsot

a) az elnökség tagjai, 10

b) az Országos Politikai Tanácsnak a küldöttgyűlés által titkos szavazáson a párt tagjai közül megválasztott elnöke,

c) a küldöttgyűlés által a párt tagjai közül titkos szavazáson megválasztott ötven további tag, és

d) a párt országgyűlési képviselői vagy európai parlamenti képviselői megbízatással rendelkező, legfeljebb tíz tagja alkotják.

5.3. Nem lehet az Országos Politikai Tanács tagja, aki a vezető tisztségviselővel szembeni, a Ptk.-ban meghatározott követelményeknek nem felel meg, továbbá aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem választható.

5.4. Az Országos Politikai Tanács 5.2. pont b) és c) alpontja szerinti tagjainak megbízatási időtartama két év. A megbízatási időtartam letelte előtt legfeljebb harminc nappal a küldöttgyűlés megválaszthatja az Országos Politikai Tanács új elnökét és további tagjait, akik az Országos Politikai Tanács korábbi elnöke, illetve további tagjai megbízatási időtartamának leteltét követően lépnek hivatalba.

5.5. Az 5.2. pont c) alpontja szerinti tagok közül huszonhatot a küldöttgyűlés olyan módon választ, hogy négy tagot a budapesti választókerületi szervezetekhez tartozó küldöttek, három tagot a Pest megyei választókerületi szervezetekhez tartozó küldöttek, öt tagot a Fejér megyei, a Győr-Moson-Sopron megyei, a Komárom-Esztergom megyei, a Vas megyei és a Veszprém megyei választókerületi szervezetekhez tartozó küldöttek, négy tagot a Baranya megyei, Somogy megyei, Tolna megyei és Zala megyei választókerületi szervezetekhez tartozó küldöttek, négy tagot a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, Heves megyei, Nógrád megyei és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választókerületi szervezetekhez tartozó küldöttek, valamint hat tagot a Bács-Kiskun megyei, Békés megyei, Csongrád megyei, Hajdú-Bihar megyei és JászNagykun-Szolnok megyei választókerületi szervezetekhez tartozó küldöttek az ezen választókerületi szervezetekhez tartozó párttagok közül legalább a jelenlévő régióbeli küldöttek több mint felének szavazatával választanak meg.

5.5/A. Amennyiben a küldöttgyűlés napirendjén szerepel az Országos Politikai Tanács 5.5. pont szerinti tagjainak választása, de valamely 5.5. pont szerinti régió vonatkozásában a határozatképesség hiánya miatt érvénytelen a választás, az adott régióhoz tartozó küldöttek külön ülésezve jogosultak megválasztani az Országos Politikai Tanács így be nem töltött helyeire a tagokat. Az ilyen ülésre a küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

5.6. Az Országos Politikai Tanács 5.5. pont hatálya alá nem tartozó, 5.2. pont c) alpontja szerinti tagjait a küldöttgyűlés olyan módon választja meg, hogy azok felének, de legfeljebb a női jelöltek számával megegyező számú tagnak nőnek, és felének, de legfeljebb a férfi jelöltek számával megegyező számú tagnak férfinak, illetve legalább egynegyedének, de legfeljebb az e feltételnek megfelelő számú tagnak a választáskor harmincöt évnél fiatalabbnak kell lennie. 11

5.7. Ha az 5.2. pont d) alpontja szerinti személyek száma a tízet meghaladja, a párt országgyűlési képviselői megbízatással, illetve európai parlamenti képviselői megbízatással rendelkező tagjai maguk közül az 5.4. pontban meghatározott megbízatási időre megválasztják az Országos Politikai Tanács tíz tagját. Ha az így megválasztott tag megbízatása az 5.8. pont szerint megszűnik, a párt országgyűlési képviselői megbízatással, illetve európai parlamenti képviselői megbízatással rendelkező tagjai maguk közül az 5.4. pontban meghatározott megbízatási időre új tagot választanak.

5.8. Az Országos Politikai Tanács tagjának megbízatása megszűnik, ha

a) az 5.2. pont b) és c) alpontja szerinti tagok esetében, illetve az 5.2. pont d) alpontja szerinti, az 5.7. pont szerint megválasztott tagok esetében a megbízatási időtartam letelik,

b) az 5.2. pont a) és d) alpontja szerinti tagok esetében a tagságot megalapozó tisztségük megszűnik,

c) a tagsági jogviszonya megszűnik,

d) nem felel meg az 5.3. pontban meghatározott feltételeknek,

e) meghal,

f) az 5.13. pontban vagy 5.14. pontban meghatározottak bekövetkeznek,

g) az 5.2. pont c) alpontja szerinti tagok esetében, amennyiben az Országos Politikai Tanács három egymást követő ülésén, vagy egy naptári éven belül az ülések több mint felén nem vesz részt.

5.9. Az az Országos Politikai Tanács elnöke e tisztségéről bármikor lemondhat. Ha a lemondás kifejezetten nem terjed ki az országos politikai tanácsbeli tagságról való lemondásra is, akkor a lemondás csak az elnöki megbízatás szünteti meg. A lemondó nyilatkozatot az elnökség részére kell megküldeni. A megbízatás a lemondó nyilatkozatnak az elnökség általi kézhezvételével szűnik meg.

5.10. Ha az Országos Politikai Tanács elnökének megbízatása az 5.8. pont c)-f) alpontja vagy az 5.9. pont szerint szűnik meg, a korábbi elnök megbízatási idejéből hátralevő időtartamra az Országos Politikai Tanács új elnökét az Országos Politikai Tanács a saját tagjai közül titkos szavazáson választja meg.

5.11. Az Országos Politikai Tanács elnökét e megbízatásából – új elnök haladéktalan, a korábbi elnök megbízatási időtartamából hátralevő időre, titkos szavazáson történő megválasztása mellett – a küldöttgyűlés bármikor visszahívhatja. A jelen pont szerinti visszahívás az Országos Politikai Tanács korábbi elnökének országos politikai tanácsbeli tagsági megbízatását csak akkor érinti, ha az az Országos Politikai Tanács elnökét a küldöttgyűlés az 5.13. pont szerint az országos politikai tanácsbeli tagságból is visszahívja.

5.12. Az Országos Politikai Tanács titkos szavazáson a saját tagjai közül megválasztja az Országos Politikai Tanács három alelnökét. Az Országos Politikai Tanács alelnökére az 5.9. pontot megfelelően alkalmazni kell. Az Országos Politikai Tanács alelnökét az Országos Politikai Tanács e megbízatásából bármikor visszahívhatja. Az Országos Politikai Tanács 12 alelnökének e megbízatása megszűnik az országos politikai tanácsbeli tagság megszűnésével is.

5.13. Az Országos Politikai Tanács elnökét és választott további tagját a küldöttgyűlés – az etikai bizottság véleményének ismeretében – az országos politikai tanácsbeli tagságból visszahívhatja, ha az

a) a tisztségéből származó feladatait nem látja el, vagy

b) magatartásával a párt céljainak elérését veszélyezteti.

5.14. Az 5.2. pont b) és c) alpontja szerinti országos politikai tanácsbeli tag írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat az országos politikai tanácsbeli tagsági megbízatásáról. Az Országos Politikai Tanács elnöke, illetve alelnökei esetében az országos politikai tanácsbeli tagságról való lemondás az elnöki, illetve alelnöki megbízatást is megszünteti. A lemondó nyilatkozatot az elnökség részére kell megküldeni. A megbízatás a lemondó nyilatkozatnak az elnökség általi kézhezvételével szűnik meg.

5.15. Az Országos Politikai Tanács a korábbi országos politikai tanácsbeli tag megbízatási időtartamából hátralevő időre új tanácstagot választhat, ha

a) az 5.2. pont b) vagy c) alpontja szerinti tag országos politikai tanácsbeli tagsága megszűnik,

b) az Országos Politikai Tanács 5.2. pont c) alpontja szerinti tagját az elnökség tagjává vagy az Országos Politikai Tanács elnökévé választják, vagy

c) az Országos Politikai Tanács 5.2. pont c) alpontja szerinti tagja az 5.2. pont d) alpontja szerint az Országos Politikai Tanács tagjává válik.

5.16. Az Országos Politikai Tanácsot legalább háromhavonta egy alkalommal össze kell hívni. Az Országos Politikai Tanácsot annak elnöke hívja össze. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével – az elnökség, illetve a számvizsgáló bizottság vagy az etikai bizottság is kérheti az Országos Politikai Tanács elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Országos Politikai Tanács ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Országos Politikai Tanács elnöke a nyolcnapos határidőn belül az Országos Politikai Tanácsot a harmincnapos határidőn belülre nem hívja össze, az összehívást kezdeményező jogosult az Országos Politikai Tanács összehívására. Az Országos Politikai Tanács összehívása úgy történik, hogy az összehívó a napirend megküldésével együttesen az ülés helyét és időpontját a tervezett ülés előtt legalább öt nappal közölt meghívóban közli az Országos Politikai Tanács tagjaival. Az Országos Politikai Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a tagjainak több mint a fele személyesen jelen van. Az Országos Politikai Tanács a határozatait a jelenlévő tagok több mint felének igenlő szavazatával, – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik – nyílt szavazással hozza, azzal, hogy a határozatképességnek minden határozat vonatkozásában fenn kell állnia. Az Országos Politikai Tanács ülését annak elnöke, távollétében vagy a tisztség betöltetlensége esetén az Országos Politikai Tanács alelnökei felváltva vezetik. Az Országos Politikai Tanács üléséről az ülést vezető tisztségviselő jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a napirendet, az elhangzott felszólalások lényeges tartalmát, a meghozott döntés tartalmát, a határozatképesség fennállását, valamint az azt 13 támogatók, illetve ellenzők számának megjelölését. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet, amely tartalmazza a jelenlévő tagok nevét és saját kezű aláírását. Amennyiben az Országos Politikai Tanács az ott jelen nem levő személyeket is érintő döntést hoz, a döntést az érintettekkel három munkanapon belül közölni kell.

5.17. Az Országos Politikai Tanács a részletes munkaszervezetéről és munkarendjéről ügyrendet fogad el.

5.18. Az Országos Politikai Tanács tagja e tevékenységért díjazásban nem részesül. Az Országos Politikai Tanács elnöke díjazásáról és költségtérítéséről, valamint az Országos Politikai Tanács tagjainak költségtérítéséről az elnökség javaslatára az Országos Politikai Tanács juttatási szabályzatot fogad el.

6. A párt elnöksége

6.1. A párt elnökségét a küldöttgyűlés által a párt tagjai közül titkos szavazáson megválasztott elnök, két alelnök, valamint hat további elnökségi tag, továbbá az Országos Politikai Tanács elnöke alkotja.

6.2. A párt elnöksége a párt ügyvezető szerve, amely a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a küldöttgyűlés döntéseinek megfelelően a küldöttgyűlés két ülése között az Országos Politikai Tanács 5.1. pont szerinti hatásköreiben hozott állásfoglalásaival összhangban vezeti és irányítja a párt működését.

6.3. Az elnökség

a) első fokon dönt a tagfelvétel, illetve a kizárás tárgyában,

b) a párt választókerületi szervezeteivel összefüggésben gyakorolja a 9. fejezetben meghatározott hatásköröket,

c) felügyeli a párt gazdálkodását,

d) a párt elnökének javaslatára dönt arról, hogy az elnökség mely tagja vagy tagjai da) irányítja vagy irányítják a párt kommunikációját, db) vezeti vagy vezetik a párt választási felkészülését és a jelöltállítási folyamatot, dc) vezeti vagy vezetik a választásiprogram-alkotást, dd) irányítja vagy irányítják a szervezetépítést, e) dönt – illetve, amennyiben a párt rendelkezik országgyűlési képviselőcsoporttal, javaslatot tesz – a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény alapján létrehozott alapítvány kuratóriumába kijelölendő tagokról, f) jogosult dönteni mindazon, a pártot érintő kérdésekben, amelyek nem tartoznak az alapszabály szerint más szerv hatáskörébe.

6.4. Nem lehet az elnökség tagja, aki a vezető tisztségviselővel szembeni, a Ptk.-ban meghatározott, valamint a párt tisztségviselőjével szemben a Ptv.-ben meghatározott követelményeknek nem felel meg. 14

6.5. A párt elnöke

a) önállóan képviseli a pártot,

b) önállóan jogosult rendelkezni a párt bankszámlája felett,

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat a párt munkavállalói felett,

d) összehangolja az elnökség tevékenységét,

e) megjeleníti a párt álláspontját a nyilvánosság előtt,

f) az Országos Politikai Tanács minden ülésén beszámol a pártnak az Országos Politikai Tanács legutóbbi ülését követően végzett politikai tevékenységéről és gazdálkodásáról.

6.6. A párt alelnökei

a) segítik az elnök tevékenységét,

b) az elnökség által meghatározott területeken szervezik a párt tevékenységét,

c) közreműködnek a párt álláspontjának a nyilvánosság előtti megjelenítésében,

d) gyakorolják a 6.13. pont szerinti hatáskört,

e) együttesen jogosultak képviselni a pártot a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben,

f) a párt elnökének akadályoztatása esetén együttesen képviselik a pártot.

6.7. Az elnökség tagjainak megbízatási időtartama a 6.11. és 6.15. pontban meghatározott kivételekkel két év.

6.8. Az elnökség további tagjait a küldöttgyűlés olyan módon választja meg, hogy az elnökségben legalább három – de legfeljebb a női jelöltek számával megegyező számú – nőnek és legalább három – de legfeljebb a férfi jelöltek számával megegyező számú – férfinak kell lennie.

6.9. Az elnökségi tag megbízatása megszűnik, ha

a) a megbízatási időtartama letelik,

b) a küldöttgyűlés visszahívja,

c) a tagsági jogviszonya megszűnik,

d) lemond, vagy

e) meghal.

6.10. Az elnökségi tag megbízatási időtartamának letelte előtt legfeljebb harminc nappal a küldöttgyűlés új elnökségi tagot választhat, aki a korábbi elnökségi tag megbízatási időtartamának leteltét követően lép hivatalba.

6.11. Az elnökségi tagot – új elnökségi tag haladéktalan, illetve egyidejű, a korábbi elnökségi tag megbízatási idejéből hátralevő időre történő megválasztása mellett – a küldöttgyűlés az etikai bizottság véleményének ismeretében visszahívhatja, ha az

a) a tisztségéből származó feladatait nem látja el, vagy

b) magatartásával a párt céljainak elérését veszélyezteti. 15

6.12. Az elnökségi tag írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat e megbízatásáról. A lemondó nyilatkozatot az elnökség részére kell megküldeni. A megbízatás a lemondó nyilatkozatnak az elnökség általi kézhezvételével szűnik meg.

6.13. Ha a párt elnökének megbízatása a 6.9. pont c)-e) alpontja szerint szűnik meg, a megbízatás megszűnésétől számított kilencven napon belül a küldöttgyűlésnek új elnököt kell választania. Az új elnök megválasztásáig az elnök határkörét a két alelnök együttesen gyakorolja.

6.14. Ha a párt 6.13. pont hatálya alá nem tartozó elnökségi tagjának – ide nem értve az Országos Politikai Tanács elnökét – megbízatása a 6.9. pont c)-e) alpontja szerint szűnik meg,

a) az Országos Politikai Tanács a párt tagjai közül titkos szavazáson új elnökségi tagot választhat, akiknek a megbízatása a következő küldöttgyűlésig tart,

b) a soron következő küldöttgyűlés új elnökségi tagot választ.

6.15. A 6.13. pont, illetve a 6.14. pont b) alpontja alapján megválasztott elnökségi tag megbízatása

a) a 6.10. pont szerinti választással egyidejűleg történő választás esetén a 6.10. pont szerinti választáson megválasztott tisztségviselők megbízatási időtartamának leteltéig,

b) ha valamennyi elnökségi tag megválasztására a 6.13. pont, illetve a 6.14. pont b) alpontja alapján kerül sor, akkor két évre,

c) az a)-b) alpont hatálya alá nem tartozó esetekben a korábbi elnökségi tag megbízatási idejéből hátralevő időre szól.

6.16. Az elnökséget legalább havonta egy alkalommal össze kell hívni. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen a tagjainak több mint a fele jelen van. Az elnökség a határozatait a jelenlévő elnökségi tagok több mint felének igenlő szavazatával, nyílt szavazással hozza, azzal, hogy a határozatképességnek minden határozat vonatkozásában fenn kell állnia. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével – az elnökség bármely tagja kérheti a párt elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az elnökség ülésének tizenöt napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a nyolcnapos határidőn belül az ülést a tizenöt napos határidőn belülre nem hívja össze, az összehívást kezdeményező elnökségi tag jogosult az elnökség ülésének összehívására. Az ülés összehívása úgy történik, hogy az elnökség ülésének összehívására jogosult elnökségi tag a napirend megküldésével együttesen az ülés helyét és időpontját a tervezett ülés előtt legalább öt nappal közölt meghívóban közli az elnökség tagjaival. Az elnökség ülésének jogszerűségét nem érinti, ha annak összehívására az ötnapos határidőn belül került sor, feltéve, hogy az elnökség ülésén minden tag jelen van, és a határidő elmulasztását az elnökség egyik tagja sem kifogásolja. Az elnökség napirendjére az előzetesen kiküldött napirenden nem szereplő mindazon kérdéseket is fel kell venni, amelyek megtárgyalását az elnökség bármely tagja kezdeményezi, feltéve, hogy az elnökség ülésén minden elnökségi tag jelen van. Az elnökségnek tizenöt napon belül meg kell tárgyalnia azt a határozati javaslatot, amelynek napirendre tűzését az Országos Politikai Tanács kezdeményezi. 16

6.17. Az elnökség üléséről a párt elnöke, illetve ha az elnökség ülését nem ő hívta össze, az elnökség ülését összehívó tag jegyzőkönyvet készít, amelyet az elnökség jelenlévő tagjai aláírásukkal látnak el. A jegyzőkönyv tartalmazza az elnökségi ülés helyét és idejét, a jelenlévők nevét, a napirendet, az egyes napirendi pontokkal összefüggő hozzászólók nevét, a hozzászólás tartalmának összefoglalását, a döntés tartalmát, a határozatképesség fennállását, valamint az azt támogatók, illetve ellenzők arányának, továbbá az érintett elnökségi tag kérésére a szavazatának megjelölését. Amennyiben az elnökség az ott jelen nem levő személyeket is érintő döntést hoz, a döntést az érintettekkel három munkanapon belül közölni kell.

6.18. Az elnökség a tevékenységéről a küldöttgyűlés előtt évente beszámol, amelynek elfogadásáról a küldöttgyűlés külön határoz.

6.19. Az elnökségi tagok díjazásáról és költségtérítéséről az elnökség javaslatára az Országos Politikai Tanács juttatási szabályzatot fogad el.

7. A párt számvizsgáló bizottsága

7.1. A számvizsgáló bizottság mint felügyelőbizottság ellenőrzi a párt szerveinek működését, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a párt szervei által hozott határozatok végrehajtását. A számvizsgáló bizottság tagjai a párt más szerveitől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

7.2. A számvizsgáló bizottság elnökét és két további tagját a párt tagjai közül az Országos Politikai Tanács – a 7.5. és a 7.7. pontban meghatározott kivétellel – két évre választja meg.

7.3. Nem lehet a számvizsgáló bizottság tagja, aki

a) a vezető tisztségviselővel szembeni, a Ptk.-ban meghatározott követelményeknek nem felel meg,

b) a párt elnökségének vagy az Országos Politikai Tanácsnak a tagja,

c) az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem választható,

d) az elnökség tagjának, illetve az Országos Politikai Tanács tagjának hozzátartozója,

e) a párt alkalmazottja.

7.4. A számvizsgáló bizottság tagjának megbízatása megszűnik, ha

a) a megbízatási időtartama letelik,

b) az Országos Politikai Tanács visszahívja,

c) a tagsági jogviszonya megszűnik,

d) nem felel meg a 7.3. pontban meghatározott feltételeknek,

e) lemond, vagy

f) meghal.

17 7.5. A számvizsgáló bizottság tagját – új számvizsgáló bizottsági tag haladéktalan, illetve egyidejű, a korábbi tag megbízatási idejéből hátralevő időre történő megválasztása mellett – az Országos Politikai Tanács az etikai bizottság véleményének ismeretében visszahívhatja, ha az

a) a tisztségéből származó feladatait nem látja el, vagy

b) magatartásával a párt céljainak elérését veszélyezteti.

7.6. A számvizsgáló bizottság tagja írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat e megbízatásáról. A lemondó nyilatkozatot az Országos Politikai Tanács elnöke részére kell megküldeni. A megbízatás a lemondó nyilatkozatnak az Országos Politikai Tanács elnöke általi kézhezvételével szűnik meg.

7.7. Ha a számvizsgáló bizottság tagjának megbízatása a 7.4. pont c)-f) alpontja szerinti okból megszűnik, az Országos Politikai Tanács a korábbi tag megbízatási idejéből hátralevő időre kilencven napon belül új számvizsgáló bizottsági tagot választ.

7.8. A számvizsgáló bizottság köteles azok elfogadása előtt véleményezni a párt költségvetésének tervezetét, az elnökség 6.18. pont szerinti beszámolóját, valamint a 10.12. pont szerinti pénzügyi kimutatás tervezetét. A számvizsgáló bizottság jogosult véleményezni a küldöttgyűlés, illetve az Országos Politikai Tanács napirendjére kerülő egyéb előterjesztéseket is.

7.9. A számvizsgáló bizottság a párt irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, az elnökség tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a párt fizetési számláját, pénztárát, értékpapír-állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

7.10. A számvizsgáló bizottságot a számvizsgáló bizottság elnöke hívja össze, annak működésére a 6.16.-6.17. pont rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a számvizsgáló bizottságot legalább évente egyszer kell összehívni.

7.11. A számvizsgáló bizottság tagja e tevékenységért díjazásban nem részesül, részére az Országos Politikai Tanács költségtérítést állapíthat meg.

8. A párt etikai bizottsága

8.1. Az etikai bizottság közreműködik az alapszabály egységes értelmezésének kialakításában, elősegíti a párton belüli konfliktusok rendezését, valamint gyakorolja az alapszabályban meghatározott hatásköröket.

8.2. Az etikai bizottság elnökét és négy további tagját a párt tagjai közül az Országos Politikai Tanács két évre választja meg.

8.3. Nem lehet az etikai bizottság tagja, aki a vezető tisztségviselővel szembeni, a Ptk.-ban meghatározott követelményeknek nem felel meg, aki az országgyűlési képviselők választásán 18 vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem választható, illetve aki a párt elnökségének tagja.

8.4. Az etikai bizottság tagjának megbízatása megszűnik, ha

a) a megbízatási időtartama letelik,

b) az Országos Politikai Tanács visszahívja,

c) a tagsági jogviszonya megszűnik,

d) az elnökség tagjává válik,

e) lemond, vagy

f) meghal.

8.5. Az etikai bizottság tagját – új etikai bizottsági tag haladéktalan, illetve egyidejű megválasztása mellett – az Országos Politikai Tanács visszahívhatja, ha az

a) a tisztségéből származó feladatait nem látja el, vagy

b) magatartásával a párt céljainak elérését veszélyezteti.

8.6. Az etikai bizottság tagja írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat e megbízatásáról. A lemondó nyilatkozatot az Országos Politikai Tanács elnöke részére kell megküldeni. A megbízatás a lemondó nyilatkozatnak az Országos Politikai Tanács elnöke általi kézhezvételével szűnik meg.

8.7. Ha az etikai bizottság tagjának megbízatása a 8.4. pont c)-f) alpontja szerinti okból megszűnik, az Országos Politikai Tanács a korábbi tag megbízatási idejéből hátralevő időre kilencven napon belül új etikai bizottsági tagot választ.

8.8. Az etikai bizottságot az etikai bizottság elnöke hívja össze, annak működésére a 6.16.-6.17. pont rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az etikai bizottságot szükség szerint kell összehívni. Az etikai bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben a megkeresésétől számított 90 napon belül döntést hoz vagy elkészíti az állásfoglalását.

8.9. Az etikai bizottság a részletes munkaszervezetéről és munkarendjéről ügyrendet fogad el, melyet az Országos Politikai Tanács hagy jóvá.

8.10. Az etikai bizottság tagja e tevékenységért díjazásban nem részesül, részére az Országos Politikai Tanács költségtérítést állapíthat meg.

9. A párt választókerületi szervezetei

9.1. A pártban az országgyűlési egyéni választókerületek területéhez igazodó illetékességgel választókerületi szervezetek működnek, amelyek jogi személyiséggel nem rendelkeznek.

9.2. A párt minden tagja valamely választókerületi szervezethez tartozik. A párt tagja a tagsági jogviszonyának keletkezésekor a belépési nyilatkozatban megjelölt, illetve az elnökség által a csatlakozásra meghívott tag esetében az elnökség által meghatározott választókerületi szervezet 19 tagjává válik. A tag kérelmére a választókerületi szervezet taggyűlése dönthet arról, hogy a tagnak a választókerületi szervezethez való csatlakozását elfogadja, amely a korábbi választókerületi szervezetbeli tagságot megszünteti. A csatlakozás elfogadásáról hozott döntés érvényességéhez az elnökség jóváhagyása is szükséges, arra megfelelően alkalmazni kell a 3.3.- 3.4. pont rendelkezéseit.

9.3. A választókerületi szervezetek a küldöttgyűlés, az Országos Politikai Tanács és az elnökség döntéseinek megfelelően az érintett országgyűlési egyéni választókerületben végzik a 2.3. pont a)-d) alpontja szerinti tevékenységet.

9.4. A választókerületi szervezet döntéshozó szerve a választókerületi taggyűlés, amelyen minden, a tagnyilvántartás szerint tevékenységét az érintett országgyűlési egyéni választókerületben kifejtő tag azonos szavazati joggal, személyesen vehet részt.

9.5. A választókerületi taggyűlést szükség szerint, de legalább háromhavonta össze kell hívni. A választókerületi taggyűlést a választókerületi elnök, illetve választókerületi elnök hiányában az elnökség hívja össze. A választókerületi taggyűlést a választókerületi elnök köteles az írásbeli kérelem kézhezvételét követő tizenöt napon belül, az összehíváshoz képest tizenöt napon belülre összehívni, ha a választókerületi szervezet tagjainak legalább egyötöde vagy az elnökség azt kéri, azzal, hogy ha a választókerületi elnök e kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, az elnökség jogosult a választókerületi taggyűlés összehívására. Ha a választókerületi taggyűlés nem határozatképes, új meghívó kiküldésével változatlan napirenddel megismételt ülést kell összehívni. Az új meghívónak tartalmaznia kell a választókerületi taggyűlés megismételt jellegére való utalást, valamint abban a tagok figyelmét kifejezetten fel kell hívni a megismételt választókerületi taggyűlés határozatképességére vonatkozó alapszabályi rendelkezésre. A megismételt taggyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében. Egyebekben a választókerületi taggyűlésre megfelelően alkalmazni kell a 6.16. pont első és harmadik bekezdését, továbbá a 6.17. pont rendelkezéseit. A határozatot tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyvét el kell küldeni az elnökségnek.

9.6. A választókerületi taggyűlés a választókerületi szervezet tagjai közül választja meg a választókerületi szervezet küldötteit. A küldöttválasztó választókerületi taggyűlést az elnökség a választókerületi elnökkel egyeztetett időpontra hívja össze. Az összehívásról szóló döntésben – valamennyi választókerületi szervezet vonatkozásában egységes időállapot szerinti tagnyilvántartási adatok alapján – az elnökség meghatározza, hogy a választókerületi szervezet a 4.2. pont szerint, az ott megjelölt megbízatási időtartam alatt hány küldött választására jogosult. A küldött megbízatása a következő küldöttválasztó választókerületi taggyűlés elnökség általi összehívásáig tart. Az elnökség a 6.10. pont szerinti választás előtt legalább harminc, de legfeljebb kilencven nappal küldöttválasztó választókerületi taggyűlést hív össze. Az így összehívott küldöttválasztó választókerületi taggyűléseken megválasztható küldöttszámot az elnökség az ezen időszakba eső egységes időállapot szerint határozza meg. 20 A választókerületi taggyűlés a küldöttet – új küldött haladéktalan, illetve egyidejű megválasztása mellett – bármikor visszahívhatja. A küldött az elnökséghez címzett nyilatkozatával a küldötti megbízatásról bármikor lemondhat. A megbízatás a lemondó nyilatkozatnak az elnökség általi kézhezvételével szűnik meg. A megbízatás megszűnéséről az elnökség tájékoztatja a választókerületi elnököt. A küldött lemondása esetén a soron következő választókerületi taggyűlésen a választókerületi taggyűlés új küldöttet választ. A küldött megbízatása megszűnik, ha a pártbeli tagsága megszűnik vagy ha másik választókerületi szervezethez csatlakozik, amely esetekben a soron következő választókerületi taggyűlésen a választókerületi taggyűlés új küldöttet választ. A választókerületi elnök a küldötti megbízatás keletkezéséről és a küldött visszahívásáról az arról határozó választókerületi taggyűlési jegyzőkönyv és a jelenléti ív vagy azok másolatának megküldésével tájékoztatja az elnökséget, amely gondoskodik annak a tagnyilvántartáson való átvezetéséről.

9.7. A választókerületi szervezet elnöke összehangolja a pártnak az adott országgyűlési egyéni választókerületben kifejtett tevékenységét, valamint ellátja az alapszabály szerinti feladatait. A választókerületi szervezet elnökét a választókerületi szervezet taggyűlésének javaslatára az elnökség a kinevezését követő második év június 30-áig, illetve ha a megbízatás a megbízatási idő letelte előtt szűnik meg, a korábbi választókerületi elnök megbízatásából hátralevő időre nevezi ki. A választókerületi szervezet a választókerületi elnök megbízatási idejének letelte előtt legalább tizenöt nappal megtartott taggyűlésen tesz javaslatot az új választókerületi elnök személyére. Amennyiben a választókerületi elnök nem hív össze e határidőig megtartott, az új választókerületi elnök személyére javaslatot tevő taggyűlést, az elnökség jogosult a választókerületi szervezet taggyűlését összehívni. A választókerületi szervezet taggyűlésének javaslatára vagy egyéb okból az elnökség a választókerületi szervezet elnökét visszahívhatja. A választókerületi elnök e tevékenységért díjazásban nem részesül, részére az elnökség költségtérítést állapíthat meg.

9.8. Az Országos Politikai Tanács az etikai bizottság javaslatára a választókerületi szervezet feloszlathatja, ha a választókerületi szervezet tagjainak száma tíz fő alá csökken, vagy ha a választókerületi szervezet a tevékenységével a párt céljainak elérését veszélyezteti. A feloszlatott választókerületi szervezet elnökének, valamint a választókerületi szervezet által választott küldöttek megbízatása a feloszlatással megszűnik. A választókerületi szervezet feloszlatásával egyidejűleg az Országos Politikai Tanács a feloszlatott választókerületi szervezet tagjait más választókerületi szervezetbe sorolja át, továbbá felkérheti az elnökséget, hogy a pártnak az adott választókerületi szervezethez való csatlakozásra hívjon meg természetes személyeket.

9.9. Ha az országgyűlési egyéni választókerülethez több település (kerület) tartozik, a választókerületi szervezethez tartozó, tevékenységüket egy településen (fővárosi kerületben) kifejtő tagok a választókerületi szervezeten belül települési (kerületi) csoportot hozhatnak létre. A települési (kerületi) csoport tagjai a települési (kerületi) csoport keretében hangolják össze a pártnak az érintett településsel (kerülettel) összefüggő, helyi politikai tevékenységét. 21

9.10. Ha egy település (fővárosi kerület) területét több országgyűlési egyéni választókerületi is érinti, az érintett választókerületi szervezetek települési (kerületi) társulást alkotnak. A választókerületi szervezetek a települési (kerületi) társulás keretében hangolják össze a pártnak az érintett településsel (kerülettel) összefüggő, helyi politikai tevékenységét. A települési (kerületi) társulás szervezeti és működési kereteit az elnökség határozatban szabályozza.

9.11. Az egy megyében, illetve a fővárosban működő választókerületi szervezetek megyei (budapesti) társulást alkotnak. A választókerületi szervezetek a megyei (fővárosi) társulás keretében hangolják össze a pártnak az érintett megyével, illetve a fővárossal összefüggő, területi politikai tevékenységét. A megyei (fővárosi) társulás szervezeti és működési kereteit az elnökség határozatban szabályozza.

10. A párt gazdálkodásának szabályai

10.1. A párt bevételeit képezik

a) a tagok által fizetett díjak,

b) a központi költségvetésből juttatott támogatás,

c) a magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásai, azzal, hogy ha azt nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) a párt gondoskodni,

d) végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatéka,

e) a párt 2.4. pont szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétel,

f) a párt befektetési tevékenységéből származó bevétel,

g) a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyeresége.

10.1./A. A tagdíj éves összegét az Országos Politikai Tanács állapítja meg. A tagdíjat olyan módon megfizetni, hogy az éves tagdíj összegének egytizenkettedét legkésőbb minden naptári hónap 12. napjáig banki átutalással kell teljesíteni, azzal, hogy a tag választása szerint a tagdíjat egy negyedévre, fél évre vagy egy évre előre is megfizetheti, illetve azzal, hogy a tag kérelmére az elnökség az érintett szociális helyzete alapján az általa fizetendő éves tagdíj összegét csökkentheti.

10.2. A párt részére – a 10.1. pontban meghatározott kivételektől eltekintve – jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

10.3. A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

10.4. A párt névtelen adományt nem fogadhat el, az ilyen adományt be kell fizetni az Országgyűlés által létrehozott, a Ptv. szerinti alapítvány céljaira. 22

10.5. Ha a párt a 10.2.-10.4. pontokat megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Ha az ilyen vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.

10.6. A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a 2.4. pont szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenységeket folytathatja.

10.7. A párt egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet.

10.8. A párt a pénzeszközeit – részvényvásárlás kivételével – értékpapírba fektetheti.

10.9. Ha a párt a 10.6.-10.8. pontban foglalt szabályokat megsérti, a 10.5. pontban meghatározott jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni.

10.10. A párt a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenységére fordítja.

10.11. A párt a pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít, amelyet az elnökség javaslatára az Országos Politikai Tanács fogad el.

10.12. A párt köteles minden év május 31-ig a Ptv. 1. számú melléklete szerinti pénzügyi kimutatást a Magyar Közlönyben, valamint honlapján közzétenni. A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat – a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével – külön kell feltüntetni. A kimutatást az elnökség javaslatára az Országos Politikai Tanács fogadja el.

11. A párt megszűnése

11.1. A párt megszűnik

a) jogutóddal, ha a
aa) más párttal összeolvad,
ab) más pártba beolvad, vagy
ac) több pártra válik külön.

b) jogutód nélkül, ha
ba) feloszlik,
bb) a bíróság feloszlatja,
bc) a bíróság megszünteti, vagy
bd) a bíróság megállapítja megszűnését, 23 és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.

11.2. A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik.

11.3. A bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – akkor is megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Az egyesület megszűnésének vagyoni következményeire a Ptv. rendelkezései az irányadóak.

11.4. A párt feloszlása esetén a párt bejegyzett képviselője a következő tartalmú közleményt köteles megjelentetni a Magyar Közlönyben:

a) annak megjelölését, hogy a hitelezők a közlemény megjelenésétől számított 90 napon belül hol jelenthetik be követeléseiket, és

b) annak kinyilvánítását, hogy a párt kíván-e olyan alapítványt létrehozni, amelynek a megszűnéskor a vagyonát átadja.

11.5. Ha a párt kimondja feloszlását vagy a bíróság feloszlatja, megszünteti vagy megállapítja megszűnését, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, a vagyonának az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába való adása helyett arra alapítványt hozhat létre, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja.

11.6. A bíróság a párt feloszlása esetén a nyilvántartásból a pártot akkor törli, ha a párt a gazdálkodásra vonatkozó iratait átadta, igazolja a hitelezők kielégítését és

a) az alapítvány nyilvántartásba vételét, vagy

b) azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy

c) hogy fennmaradó vagyonát a Ptv. 8. § (1) bekezdése szerinti alapítvány tulajdonába adta.

12. Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések

12.1. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Ptv. és az Ectv. rendelkezéseit kell alkalmazni. 12.2. A párt induló vagyonát képezi az alapító tagok által a 2013. évre fizetendő mindösszesen 144,000 Ft azaz egyszáz-negyvennégyezer forint tagdíj, amelyet az alapítóknak a párt bejegyzésének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell rendelkezésre bocsátaniuk.

12.3. A párt választókerületi szervezeteinek alakuló ülését az elnökség 2014. december 31-e előtti időpontra a 9.6. pont megfelelő alkalmazásával hívja össze. A választókerületi szervezet alapító tagjai a párt azon tagjai, akik a tevékenységüket a tagnyilvántartás szerint az érintett választókerületben fejtik ki. A választókerületi szervezet az alakuló ülésén az alapító tagok 24 közül tesz javaslatot az elnökségnek a választókerületi elnök személyére, akinek megbízatása 2015. december 31-ig tart. A választókerületi szervezetek első ízben az alakuló ülésükön választják meg a küldöttgyűlési küldötteket, akiknek megbízatása 2015. január 1-jén kezdődik és az 2015. december 31-ig tart. A választókerületi szervezet megalakulásáig a 3.3.-3.4. pont rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, illetve arról az elnökség dönt, amely döntéssel szemben az Országos Politikai Tanácshoz lehet fellebbezni.

12.4. A párt küldöttgyűlését első alkalommal 2015. február 15-ig kell összehívni. A küldöttgyűlés összehívásáig a küldöttgyűlés hatásköreit a párt taggyűlése gyakorolja, amelyen a párt minden tagja azonos szavazati joggal részt vehet. A taggyűlésre egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 4. fejezet rendelkezéseit.

12.5. A párt elnökét a 12.4. pont szerinti küldöttgyűlés választja meg. A párt elnökének megválasztásáig az elnök hatásköreit a taggyűlés által a társelnökök közül az elnök megválasztására irányadó szabályok szerint választott ügyvezető társelnök gyakorolja, akit a taggyűlés az alapszabály 2014. június 21-i módosításának elfogadását követően haladéktalanul megválaszt. A párt ügyvezető társelnökére alkalmazni kell az alapszabálynak a párt elnökére vonatkozó rendelkezéseit. Az ügyvezető társelnök megbízatása a párt elnökének megválasztásáig, de legfeljebb 2015. március 31-ig szól.

12.6. A párt két alelnökét a 12.4. pont szerinti küldöttgyűlés választja meg. A párt két alelnökének megválasztásáig az alelnökök hatásköreit a 2014. június 21-i taggyűlés által az alapszabály módosításának elfogadását követően haladéktalanul, az elnök megválasztására irányadó szabályok szerint választott három társelnök közül az ügyvezető társelnökké meg nem választott két társelnök gyakorolja. A párt ügyvezető társelnökké meg nem választott társelnökeire alkalmazni kell az alapszabálynak a párt alelnökére vonatkozó rendelkezéseit. Az ügyvezető társelnökké meg nem választott társelnökök megbízatása a párt elnökének megválasztásáig, de legfeljebb 2015. március 31- ig szól.

12.7. A párt hat további elnökségi tagját, valamint az Országos Politikai Tanács elnökét és választott tagjait a taggyűlés az alapszabály 2014. június 21-i módosításának elfogadását követően haladéktalanul megválasztja, amelynek során az 5.5. és 5.6. pont, valamint a 6.8. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az így megválasztott tisztségviselők megbízatása a párt elnökének megválasztásáig, de legfeljebb 2015. március 31-ig szól.

12.8. Az Országos Politikai Tanács első ülését 2014. szeptember 30-ig kell összehívni. Az Országos Politikai Tanács első ízben megválasztott alelnökeinek megbízatása a párt elnökének megválasztásáig, de legfeljebb 2015. március 31-ig szól.

12.9. A számvizsgáló bizottság első elnökét és további tagjait a 7.2. pontban foglaltaktól eltérően a 2014. október 4-i taggyűlés választja meg, akiknek megbízatása a párt elnökének megválasztásáig, de legfeljebb 2015. március 31-ig szól. A számvizsgáló bizottság első elnöke 25 dr. Sinkovits Péter, a számvizsgáló bizottság első további tagjai Csendes Imre és Szemők Zoltán.

12.10. Az etikai bizottság elnökét és további tagjait az Országos Politikai Tanács az első ülésén megválasztja. Az etikai bizottság elnökének és további tagjainak megválasztásáig az etikai bizottság véleménye nélkül is meghozhatóak azok a döntések, amelyekhez az alapszabály az etikai bizottság véleményének beszerzését előírja.

12.11. Ha a párt az országgyűlési képviselők általános választásán állítandó országgyűlési képviselőjelöltekről és a miniszterelnök-jelölt személyéről előválasztáson dönt, akkor az alapszabály 4.1. pont d) bekezdés miniszterelnök-jelöltre és az 5.1. pont e) bekezdés országgyűlési képviselők általános választására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni azzal, hogy az előválasztásban való részvételről és annak feltételeiről az elnökség javaslatára a küldöttgyűlés, a párt által az előválasztáson indított jelöltekről az elnökség javaslatára az Országos Politikai Tanács dönt.

12.12. Az alapszabály 2016. szeptember 24-ei módosításakor megbízatással rendelkező választókerületi elnökök megbízatása 2018. június 30-án szűnik meg.

12.13. Az alapszabály 2016. szeptember 24-ei módosításakor megbízatással rendelkező etikai bizottsági tagok megbízatása 2018. szeptember 24-én szűnik meg. Budapest, 2017. február 4.