Pártállami módszerrel nevezne ki igazgatót a Vajda élére a Fidesz

A legsötétebb pártállami időkbe nyúlna vissza a Fidesz és a térség országgyűlési képviselője, Manninger Jenő. A keszthelyi Vajda János Gimnázium élére úgy neveznének ki egy Fideszhez lojális vezetőt, hogy a jelentkezők pályázatát – a szakmailag kiválót és a gyenge színvonalút is – egyszerűen eredménytelenítenék.

Úgy tűnik, nem képes beletörődni a Fidesz és Manninger Jenő abba, hogy ne az ő kegyeltjük legyen a Vajda János Gimnázium vezetője. Már ez év februárjában elbukott az a fideszes kezdeményezés is, hogy kerüljön át az intézmény a premontrei rendhez. Akkor a tantestület több mint 2/3-os, a szülőknek pedig szintén elsöprő többsége ellenezte a fenntartóváltást. Még a döntési határidő lejárta előtt kihátrált az ügy mögül a csornai apát. Most azonban újra bepróbálkozik a lejárt mandátumú igazgató pozícióban tartásával a Fidesz.

Az igazgatói pályázaton ezúttal két vajdás tanár, Markovics György és Rónaky Attila indult. A tanári kar 70%-a Rónaky pályázatát szakmailag megalapozottnak és jól felkészültnek, míg Markovics anyagát nagyon gyenge minőségűnek találta. (A két pályázatot itt lehet megtekinteni.) A helyi Fidesz azonban látszólag nem képes beletörődni abba, hogy ne a saját emberét tartsa meg egy fontos pozícióban. Szörényi Zoltán 2008 óta vezeti a Vajda János Gimnáziumot, kinevezését a Manninger Jenő vezette Zala megyei közgyűlés támogatta.

Ezúttal azonban a már-már elfeledett pártállami időket és a mai fideszes tempót idézve úgy tartanák meg a lejáró mandátumú fideszes igazgatót, hogy az igazgatói pályázatot eredménytelennek minősítik annak ellenére, hogy Rónaky Attila pályázata a tanárok több mint 70%-ának támogatását bírja!

Szülőktől és az intézményben tanító pedagógusoktól származó információk szerint ha újra a régi igazgató, Szörényi Zoltán lenne a megbízott vezető, annak politikai szempontból is kényes és veszélyes következményei lehetnek:

  • folytatódna az igazgató által szított megosztottság és a tűrhetetlen munkahelyi légkör
  • több olyan tanár is elhagyná a gimnáziumot, akik jelenleg rengeteget tesznek az iskola szakmai nívójának fenntartásáért
  • szülői tiltakozó akciók várhatók az átpolitizált működés és a szakmaiatlanság miatt
  • újra megnyílhatna az esély a Vajda egyházi átadására

Manninger Jenő országgyűlési képviselő egy dolgot tehet, ha valóban fontos számára a térség (és annak jövője), amit képvisel: visszavesz a fideszes párttitkári tempóból és megtesz mindent azért, hogy szakmai alapon döntsenek a pályázatok sorsáról, az igazgató személyéről. Különben még súlyosabb következményekkel és még keményebb kampányidőszakkal számolhat, mint eddig bármikor. Már amennyiben ilyen emberre szüksége lesz bárkinek is 2018-tól az országgyűlésben.

Egy meghiúsult fenntartóváltás margójára

 

Az év elejének egyik kiemelkedő hírértékkel bíró ügye volt Keszthelyen a Vajda János Gimnázium tervezett fenntartóváltása. Az eredeti tervek szerint a Csornai Premontrei Apátság vette volna át a város egyetlen gimnáziumát a következő tanévtől, azonban a tantestület és a szülői munkaközösség többségének ellenállása miatt ez meghiúsult, így a Vajda továbbra is állami gimnázium marad.

Okkal és joggal merülhet fel a kérdés, hogy az Együtt mindig aktív keszthelyi szervezete miért nem hallatta a hangját a tervezett fenntartóváltással kapcsolatban? A válasz egyszerű: a tantestület tagjai azt kérték tőlem, hogy ne avatkozzunk az ügybe, mivel azt politikamentesen kívánják kezelni. Egy kisváros egyetlen gimnáziumának sorsa valóban olyan fontos közügy, melyben politikai érdekektől és világnézeti elfogultságtól mentesen lehet csak megalapozott döntést hozni. Míg más pártok helyi képviselői – kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt – állást foglaltak az ügyben vagy közvetítőként léptek fel, mi tartottuk magunkat a korábbi megállapodáshoz. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lenne véleményünk és ne lenne nekem személyes véleményem.

Az Együtt kiáll az állami oktatás világnézeti semlegessége mellett, ugyanakkor támogatja a szabad iskolaválasztás és iskolaalapítás jogát. Fontosnak tartjuk azt, hogy az állami, egyházi, alapítványi és magániskolák eltérő finanszírozása megszűnjön, tehát ugyanazért a feladatért ugyanolyan összegű finanszírozás járjon. Az egyházi fenntartásba vétel nem lehet egyfajta menekülőútvonal az alulfinanszírozott állami iskolák számára, ahol pedig csak egyetlen, az adott iskolatípusba tartozó intézmény van (jelen esetben a Vajda János Gimnázium), ott az egyházi fenntartást kifejezetten ellenezzük, hiszen lehetetlenné teszi az iskolaválasztás szabadságát.

Köztudott, hogy a keszthelyi gimnázium az 1948-as államosításig a premontrei rendhez tartozott, tehát a történelmi igazságtétel szempontjából nézve jogos lehetett volna a tervezett fenntartóváltás. Ugyanakkor az azóta eltelt évtizedek során létrejött egy olyan nyitott szellemiségű, világnézetileg semleges, sikeres oktatási intézmény, melynek tantestülete biztosítja az azóta kialakult “vajdás” hagyományt, melyet az itt végzett generációk több ezer tagja ápol.

Ha mindenáron egyházi fenntartású gimnáziumot szeretnének Keszthelyen létrehozni, akkor érdemes lenne a lassan kiürülő kármelita rendházban, vagyis az egykori Nagyváthy János Szakközépiskola épületegyüttesében mint lehetséges helyszínben gondolkodni.