Kiállunk a kárpátaljai magyarságért és a kisebbségekért!

Vasárnap délután 8 párt képviselői és civilek közösen fejeztük ki szolidaritásunkat a kárpátaljai magyarsággal az Alkotmány utcában, a Közös Ország Mozgalom által létrehozott Agóránál. Itt olvasható az Együtt nevében elmondott beszédem.

Tisztelt Egybegyűltek!

Az Együtt szerint fontos az egészséges nemzeti büszkeség, hiszen az hozzátesz egy közösséghez, fontos része a nemzeti összetartozás érzésének. De az etnikai alapú nacionalizmus a történelemben mindig és mindenhol bajt szült. Minden ember egyenlő, nemre, bőrszínre, etnikai származásra, vallásra, szexuális beállítottságra és társadalmi helyzetre tekintet nélkül. 

Az Együtt szégyenletesnek és elfogadhatatlannak tartja az Ukrán Legfelsőbb Tanács által megszavazott új oktatási törvényt, amely szerint a középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatás pedig kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett.

Ukrajna lakosságának legalább 20%-át nemzeti kisebbségek alkotják, aki ezt nem tartja szem előtt törvényhozóként, az nem a társadalmi béke érdekében jár el.

Pedig az Ukrajnában élő magyar közösség olyan kiválóságokat adott az egyetemes kultúrának, mint például Ifj. Tomcsányi Mihály, Vidnyánszky Attila, Balla D. Károly, Vári Fábián László, Nagy Zoltán Mihály, Berniczky Éva, Fodor Géza, Füzesi Magda, Penckófer János vagy Brenzovics Marianna.

Sajnos az elmúlt években hazánkban is felerősödtek olyan hangok, amelyek lábbal tipornák a kisebbségek jogait, ezért érdemes az ukrajnai események kapcsán kitekintenünk olyan sikeres országok kisebbség-politikájára és oktatási rendszerére, akik Ukrajna, de Magyarország számára is követendő példát mutatnak.

Én személyesen is ismerek egy olyan helyet, ahol irigylésre méltóan kezelik a kisebbségek helyzetét. Ez a hely Finnország.

Finnország a múltban hol orosz, hol svéd fennhatóság alatt állt, de a svéd kultúra mindig is meghatározó volt, sok svéd le is telepedett az ezer tó országában. Habár napjainkra a svéd anyanyelvűek aránya 6 százalék alá süllyedt, de kultúrájuk ápolását és identitásuk megőrzését messzemenően biztosítják a finn törvények. 

A Finn Alkotmány kimondja, hogy az ország nemzeti nyelve a finn és a svéd, és minden állampolgárnak joga van anyanyelvének használatához az élet minden területén. Finnországban az egész oktatás kétnyelvű, az óvodától kezdve az egyetemekig találkozhatunk svéd nyelvű intézménnyel, sőt a svéd nyelv az iskolarendszer minden szintjén egyenlő a finnel, immár 40 éve. Hasonló a helyzet a finn közmédiában, a színházakban, a könyvkiadásban és a kultúra egyéb területein is.

De a svéd anyanyelvűek finn állampolgári lojalitását mindez egyáltalán nem gátolja, inkább erősíti. Ők magukat svédül beszélő finneknek hívják, és számukra az sem kérdés, hogy egy Finnország-Svédország hokimeccsen a finneknek szurkolnak. A többi Finnországban élő kisebbség a svédekhez hasonlóan integrálódott.

Ma Finnország vitathatatlanul a világ egyik legsikeresebb országa társadalmi és gazdasági értelemben is. A finn gyakorlat számos kelet-európai ország számára szolgálhatna követendő példaként.

Ezzel szemben az Együtt elfogadhatatlannak tartja az Ukrán Legfelsőbb Tanács által elfogadott oktatási törvényt, ugyanis ezzel az Ukrajnában élő nemzetiségek jogainak semmibevételéhez asszisztál. 

Az Együtt tiltakozik a kisebbségek jogsértése ellen, hiszen ők ugyanúgy a nemzet részei, ahogy a többség: ha őket elnyomjuk, azzal leginkább saját magunknak ártunk. Ezért is állunk ki a határon túli magyarok érdekében Ukrajnában is.

Az Együtt határozott, aktív fellépésre szólítja fel a kormányt az Ukrajnában élő magyar és más kisebbségek védelme érdekében.

Az új Ukrajnának pedig meg kell értenie: nincs számukra út Európába, ha nem képesek túllepni az elmúlt évszázad nacionalizmusán. Orosz, magyar és minden más kisebbségnek az jár Ukrajnában, ami az ukránoknak.

Köszönöm, hogy meghallgattak!