Berkecz Balázs: Fideszes haverok is kisajátíthatnának magánvagyont az állam nevében?!

Befújta a szél a postaládámba az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló nem nyilvános előterjesztést, amely szerint az állam és önkormányzat helyett, úgynevezett “harmadik személy” vagyis tipikusan egy fideszes haver is lehet a kisajátítást kérő, sőt a törvénytervezet alapján lehetséges lehet a közérdekű célt teljesen saját maga által megvalósító beruházó közvetlen tulajdonszerzése. Vagyis, ha a telked megtetszik Pénztáros Lőrincnek, és indokolható, hogy neki “nemzetgazdasági szempontból” kell, akkor einstand, és Pénztáros Lőrinc kisajátíthatja magának. Pofa leszakad…

(Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Aki nem hiszi, annk álljon itt a XX-GKFO/ 680 /2017. számú kormány-előterjesztésben szereplő törvénymódosítás szövege:

2017 évi … törvény 

az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról 

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

1. §

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 36/A. §-sal egészül ki:

36/A. §

(1) Ha a kisajátításról szóló törvény szerinti, az állam nevében vagy javára eljáró kisajátítást kérő harmadik személy kérelme alapján lefolytatott kisajátítási eljárás alapján az ingatlan tulajdonjogát az állam szerzi meg, és a kisajátítást kérő harmadik személy a kártalanítást teljes mértékben megfizeti, a tulajdonosi jogokat gyakorló a kisajátítás alapján állami tulajdonba került ingatlant a kisajátítást kérő által az állam helyett megfizetett kártalanításra tekintettel további ellenszolgáltatás nélkül, versenyeztetés mellőzésével, a Kormány nyilvános határozata alapján a kisajátítást kérő harmadik személy tulajdonába, vagyonkezelésébe vagy használatába adhatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján történő tulajdon-átruházás illetékmentes.”

 A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

 2. §

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:)

„c) a 2. § d) pontja szerinti célból, valamint terület- és településrendezés céljából, ha a kérelemben megjelölt építmény, fejlesztési, beruházási cél – ideértve az ilyen célt megvalósító, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházásokat (a továbbiakban: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás) is – (a továbbiakban együtt: cél) a területrendezési tervben, a helyi építési szabályzatban vagy az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiadott térségi területfelhasználási engedélyben szerepel, a cél megvalósítása az érintett ingatlanok tulajdonosai részéről (a beruházás jellege, anyagi terhei vagy a létesítmény megvalósítójának jogszabályi kijelölése miatt) nem várható el, továbbá a cél rendeltetése, jellege miatt – a környező építmények, ingatlanok rendeltetésszerű használatának biztosítására vagy jellegére is figyelemmel – a célt az adott ingatlanon szükséges megvalósítani, vagy más ingatlanon való megvalósítása a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna;”

3. §

A Kstv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A kérelmet a kisajátítást kérő nyújtja be. Az állam, önkormányzat mint kisajátítást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló, illetve az járhat el, amelyet az állami, önkormányzati tulajdonosi jogokat gyakorló meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöl ki, vagy amely olyan állami, önkormányzati költségvetési szerv, amelynek – jogszabály vagy az alapító okirata alapján – a kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítása a feladatkörébe, illetve alaptevékenységébe tartozik. Kisajátítást kérő harmadik személyként a 36. § (2) bekezdés szerinti esetben a saját nevében eljáró, a 36. § (3) bekezdés szerinti esetben az állam vagy az önkormányzat nevében meghatalmazás vagy jogszabályi kijelölés alapján eljáró, a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, nem engedélyköteles tevékenység esetén a létesítő okirata szerint a kisajátítási célt megvalósító tevékenységre jogosult, illetve az állam javára – törvényi rendelkezés alapján – saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kijelölt személy járhat el.

(2a) Ha a 4. § (1) bekezdés c) pont szerinti, terület- és településrendezési célt megvalósító beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, a (2) bekezdést úgy kell alkalmazni, hogy kisajátítást kérőként harmadik személy kizárólag az állam nevében járhat el.”

4. §

A Kstv.

a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházások (a továbbiakban: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás)” szövegrész helyébe a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” szöveg,

b) 23. § (1) bekezdés b) pontjában a „tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet” szövegrész helyébe a „tulajdonosi jogokat gyakorló” szöveg,

c) 36. § (3) bekezdésében a „tulajdonosi jogokat gyakorló szerv” szövegrész helyébe a „tulajdonosi jogokat gyakorló” szöveg, a „versenyeztetés és ellenszolgáltatás nélkül” szövegrész helyébe a „versenyeztetés és további ellenszolgáltatás nélkül” szöveg

lép.

3. Záró rendelkezés

5. §

Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Az Orbán-rezsim bukását követően vissza kell venni azokat a vagyonokat, melyeket az orbáni érdekkör jogszerűtlenül vagy joggal való visszaéléssel szerzett. Ilyenek azok a vagyonok is, melyeket Tiborcz István, Orbán Viktor veje strómanjain keresztül, akár több szereplő közbeiktatásával szerzett meg akár az államtól, akár a magyar emberektől ellopott közpénzekből, a túlárazott közbeszerzésekből. De az igazságtétel részét képezik a Mészáros Lőrinc, Garancsi István, a Matolcsy-rokonok és mások nevén tartott vagyontárgyak is.

Az Együtt szerint Orbán Viktor bukását követően Magyarország csak akkor léphet a békés, polgári gyarapodás útjára, ha tiszta vizet öntünk a pohárba, és megvalósítjuk az igazságtétel és demokratizálás programját. Erre tett javaslatot már 2016-ban az Együtt.